143:1 Dávid zsoltára. &Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hûséged [és] igazságod szerint hallgass meg engemet.
143:2 Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élõ sem igaz elõtted!
143:3 ĂŤmĂ©, ellensĂ©g ĂĽldözi lelkemet, a földhöz paskolja Ă©ltemet; betaszĂt engem a sötĂ©tsĂ©gbe a milyen a rĂ©gen megholtakĂ©!
143:4 ElcsĂĽgged bennem a lelkem, felháborodik bennem a szĂvem!
143:5 Megemlékezem a régi idõkrõl, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem.
143:6 Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy [eped] utánad. Szela.
143:7 Siess, hallgass meg engem Uram! Elfogyatkozik az Ă©n lelkem. Ne rejtsd el orczádat elõlem, hogy ne legyek hasonlĂł a sĂrba szállĂłkhoz.
143:8 Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bĂzom benned! Mutasd meg nĂ©kem az Ăştat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!
143:9 SzabadĂts meg engem ellensĂ©geimtõl, Uram; hozzád menekĂĽlök!
143:10 TanĂts meg engem a te akaratodat teljesĂtenem, mert te vagy Istenem! A te jĂł lelked vezĂ©reljen engem az egyenes földön.
143:11 ElevenĂts meg engem, Uram, a te nevedĂ©rt; vidd ki lelkemet a nyomorĂşságbĂłl a te igazságodĂ©rt!
143:12 És kegyelmedbõl rontsd meg ellensĂ©geimet, Ă©s veszĂtsd el mindazokat, a kik szorongatják lelkemet; mert szolgád vagyok.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase