92:1 Zsoltár, ének szombat napra.
92:2 Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!
92:3 Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hûséges voltodat.
92:4 TĂz hĂşrĂş hegedĂ»vel Ă©s lanttal, hárfán valĂł zengedezĂ©ssel.
92:5 Mert megvidámĂtottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek mĂ»veiben örvendezem.
92:6 Mely nagyok Uram a te mûveid, igen mélységesek a te gondolataid!
92:7 A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:
92:8 Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fû, és virágoznak mind a hamisság cselekedõk, mindörökké elveszszenek õk;
92:9 Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!
92:10 Mert ĂmĂ©, a te ellensĂ©geid elvesznek, [Ă©s ]elszĂ©lednek mind a hamisság cselekedõk!
92:11 De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.
92:12 És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevõkön mulat majd a fülem.
92:13 Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.
92:14 Plánták [õk] az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.
92:15 Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellõk lesznek;
92:16 Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kõsziklám, és hogy nincsen hamisság benne!
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase