11:1 Az Ă©neklõmesternek; DávidĂ©. Az Ăšrban bĂzom; hogy mondhatjátok az Ă©n lelkemnek: fuss a ti hegyetekre, mint a madár?!
11:2 Mert ĂmĂ©, a gonoszok megvonják az Ăjat, ráillesztettĂ©k nyilokat az idegre, hogy a sötĂ©tsĂ©gben az igazszĂvĂ»ekre lövöldözzenek.
11:3 Mikor a fundamentomok is elrontattak, mit cselekedett az igaz?
11:4 Az Úr az õ szent templomában, az Úr trónja az egekben; az õ szemei látják, szemöldökei megpróbálják az emberek fiait.
11:5 Az Úr az igazat megpróbálja, a gonoszt pedig, az álnokság kedvelõjét, gyûlöli az õ lelke.
11:6 Hálókat hullat a gonoszokra; tûz, kénkõ és égetõ szél az õ osztályrészök!
11:7 Mert az Úr igaz; igazságot szeret, az igazak látják az õ orczáját.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase