116:1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
116:2 Mert az õ fĂĽlĂ©t felĂ©m fordĂtja, azĂ©rt segĂtsĂ©gĂĽl hĂvom õt egĂ©sz Ă©letemben.
116:3 KörĂĽlvettek engem a halál kötelei, Ă©s a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorĂşságba Ă©s ĂnsĂ©gbe jutottam.
116:4 És az Ăšrnak nevĂ©t segĂtsĂ©gĂĽl hĂvám: KĂ©rlek Uram, szabadĂtsd meg az Ă©n lelkemet!
116:5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
116:6 Az Ăšr megõrzi az alázatosokat; Ă©n ĂĽgyefogyott voltam Ă©s megszabadĂtott engem.
116:7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
116:8 Minthogy megszabadĂtottad lelkemet a haláltĂłl, szemeimet a könyhullatástĂłl [Ă©s] lábamat az esĂ©stõl:
116:9 Az Úr orczája elõtt fogok járni az élõknek földén.
116:10 Hittem, azért szóltam; [noha] igen megaláztatott valék.
116:11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
116:12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
116:13 A szabadulásĂ©rt valĂł poharat felemelem, Ă©s az Ăšrnak nevĂ©t hĂvom segĂtsĂ©gĂĽl.
116:14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt.
116:15 Az Úr szemei elõtt drága az õ kegyeseinek halála.
116:16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
116:17 NĂ©ked áldozom hálaadásnak áldozatával, Ă©s az Ăšr nevĂ©t hĂvom segĂtsĂ©gĂĽl.
116:18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt,
116:19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase