Main Index: Hungarian Bible UTF8

Zsolt�rok 73

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91] [92] [93] [94] [95] [96] [97] [98] [99] [100] [101] [102] [103] [104] [105] [106] [107] [108] [109] [110] [111] [112] [113] [114] [115] [116] [117] [118] [119] [120] [121] [122] [123] [124] [125] [126] [127] [128] [129] [130] [131] [132] [133] [134] [135] [136] [137] [138] [139] [140] [141] [142] [143] [144] [145] [146] [147] [148] [149] [150]

73:1 Aszáf zsoltára. &Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívûek.

73:2 De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.

73:3 Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.

73:4 Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az õ erejök állandó.

73:5 A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.

73:6 Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erõszak borítja õket.

73:7 A kövérség miatt kinn ülnek az õ szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.

73:8 Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.

73:9 Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.

73:10 Azért fordul az õ népe ide, hogy tele [pohár] vizet szürcsölnek;

73:11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?

73:12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyûjtenek!

73:13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;

73:14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

73:15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.

73:16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.

73:17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.

73:18 Bizony síkos földön helyezted el õket; pusztaságokra vetetted ki õket.

73:19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstõl.

73:20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, [úgy ]veted meg képöket.

73:21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:

73:22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.

73:23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.

73:24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsõségbe fogadsz be engem.

73:25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!

73:26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kõsziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!

73:27 Mert ímé, a kik eltávoznak tõled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tõled.

73:28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.