138:1 DávidĂ©. &Magasztallak tĂ©ged teljes szĂvembõl; Ă©nekkel áldlak az istenek elõtt.
138:2 Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.
138:3 Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorĂtottál engem, lelkemben erõ [támadt.]
138:4 Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit,
138:5 És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsõsége!
138:6 Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.
138:7 Ha nyomorĂşságban vergõdöm, megelevenĂtesz; ellensĂ©geim haragja ellen kinyĂşjtod kezedet, Ă©s a te jobbkezed megment engemet.
138:8 Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase