32:1 Dávid tanĂtása. &Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vĂ©tke elfedeztetett.
32:2 Boldog ember az, a kinek az Ăšr bĂ»nt nem tulajdonĂt, Ă©s lelkĂ©ben csalárdság nincsen.
32:3 MĂg elhallgatám, megavultak csontjaim a napestig valĂł jajgatás miatt.
32:4 MĂg Ă©jjel-nappal rám nehezedĂ©k kezed, Ă©leterõm ellankadt, mintegy a nyár hevĂ©ben. Szela.
32:5 Vétkemet bevallám néked, bûnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak - és te elvetted rólam bûneimnek terhét. Szela.
32:6 Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes, alkalmas idõben. Bár a nagy vizek áradnának, nem juthatnak azok el õ hozzá.
32:7 Te vagy oltalmam, te mentesz meg veszedelemtõl; végy körül engem a szabadulás örömével! Szela.
32:8 BölcscsĂ© teszlek Ă©s megtanĂtlak tĂ©ged az Ăştra, a melyen járj; szemeimmel tanácsollak tĂ©ged.
32:9 Ne legyetek oktalanok, mint a lĂł, mint az öszvĂ©r, a melyeknek kantárral Ă©s zabolával kell szorĂtani az állát, [mert] nem közelĂt hozzád.
32:10 Sok bánata van a gonosznak, de a ki bĂzik az Ăšrban, kegyelemmel veszi azt körĂĽl.
32:11 Örüljetek az Úrban, vigadozzatok ti igazak! Örvendezzetek mindnyájan ti egyeneslelkûek!
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase