106:1 Dicsérjétek az Urat. &Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az õ kegyelme.
106:2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsõségét?
106:3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, [és] igazán cselekszik minden idõben.
106:4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jõjj el hozzám szabadításoddal,
106:5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, [és] örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
106:6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bûnösök, gonoszok valánk.
106:7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
106:8 De õ megsegíté õket az õ nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
106:9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé õket a mélységeken, mint egy síkon.
106:10 És kisegíté õket a gyûlölõ kezébõl; kimentette õket ellenség kezébõl.
106:11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belõlük.
106:12 És hittek az õ beszédeinek, [és] énekelték az õ dicséretét.
106:13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az õ tanácsát!
106:14 Epekedés epeszté õket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
106:15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
106:16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
106:17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
106:18 És tûz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
106:19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány elõtt.
106:20 Felcserélték az õ dicsõségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
106:21 Elfeledkezének Istenrõl, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat mûvelt Égyiptomban,
106:22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
106:23 Gondolta, hogy kipusztítja õket; de Mózes, az õ választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse [õket.]
106:24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az õ igéretének.
106:25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
106:26 De õ felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa õket a pusztában;
106:27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja õket a tartományokban.
106:28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
106:29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
106:30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lõn.
106:31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
106:32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
106:33 Mert megkeseríték az õ szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
106:34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította õket az Úr.
106:35 Sõt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
106:36 És tisztelték azoknak bálványait, és tõrré levének azok reájok.
106:37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
106:38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertõzteték a föld öldökléssel.
106:39 És tisztátalanokká lõnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
106:40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az õ örökségét.
106:41 És odaadá õket pogányok kezébe, és gyûlölõik uralkodtak rajtok.
106:42 És sanyargatták õket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
106:43 Számtalanszor megmentette õket, de õk felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bûneikbe.
106:44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
106:45 És megemlékezett velök kötött szövetségérõl, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelõdék.
106:46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik õket fogva elvivék.
106:47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyûjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsõítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
106:48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase