56:1 ĂŤgy szĂłl az Ăšr: Ă•rizzĂ©tek meg a jogosságot, Ă©s cselekedjetek igazságot, mert közel van szabadĂtásom, hogy eljõjjön, Ă©s igazságom, hogy megjelenjĂ©k:
56:2 Boldog ember, a ki ezt cselekszi, és az ember fia, a ki ahhoz ragaszkodik! a ki megõrzi a szombatot, hogy meg ne fertõztesse azt, és megõrzi kezét, hogy semmi gonoszt ne tegyen.
56:3 És ne mondja ezt az idegen, a ki az Úrhoz adá magát: Bizony elszakaszt az Úr engem az Õ népétõl! ne mondja a herélt sem: Ímé, én megszáradt fa vagyok!
56:4 Mert Ăgy szĂłl az Ăšr a herĂ©lteknek: A kik megõrzik szombatimat Ă©s szeretik azt, a miben gyönyörködöm, Ă©s ragaszkodnak az Ă©n szövetsĂ©gemhez:
56:5 Adok nékik házamban és falaimon belül helyet, és oly nevet, a mely jobb, mint a fiakban és lányokban [élõ név;] örök nevet adok nékik, a mely soha el nem vész;
56:6 És az idegeneket, a kik az Úrhoz adák magukat, hogy néki szolgáljanak és hogy szeressék az Úr nevét, hogy Õ néki szolgái legyenek; mindenkit, a ki megõrzi a szombatot, hogy meg ne fertõztesse azt, és a szövetségemhez ragaszkodókat:
56:7 Szent hegyemre viszem föl ezeket, Ă©s megvĂdámĂtom õket imádságom házában; egĂ©szen Ă©gõ Ă©s vĂ©res áldozataik kedvesek lesznek oltáromon; mert házam imádság házának hivatik minden nĂ©pek számára!
56:8 Így szól az Úr Isten, a ki összegyûjti Izráel elszéledt fiait: Még gyûjtök õ hozzá, az õ egybegyûjtötteihez!
56:9 Mezõnek minden vadai! jertek el enni, erdõnek minden vadai!
56:10 Õrállói vakok mindnyájan, mitsem tudnak, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni; álmodók, heverõk, szunnyadni szeretõk!
56:11 És ez ebek telhetetlenek, nem tudnak megelégedni, pásztorok õk, a kik nem tudnak vigyázni; mindnyájan a magok útára tértek, kiki nyeresége után, mind együtt!
56:12 Jertek, hadd hozzak bort, Ă©s igyunk rĂ©szegĂtõ italt! Ă©s legyen a holnap olyan, mint a ma, nagy [Ă©s] dicsõ felettĂ©bb!
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase