47:1 Szállj le Ă©s ĂĽlj a porba, Babilon szĂ»z leánya, ĂĽlj a földre királyi szĂ©k nĂ©lkĂĽl, te a Káldeusok leánya, mert nem hĂvnak többĂ© tĂ©ged gyöngĂ©nek Ă©s elkĂ©nyeztetettnek!
47:2 Vedd a malmot és õrölj lisztet, född fel fátyolodat, emeld föl a hosszú ruhát, född fel czombodat és menj át a folyókon.
47:3 FödöztessĂ©k föl meztelensĂ©ged Ă©s láttassĂ©k meg szemĂ©rmed; bosszĂşt állok Ă©s embert nem kĂmĂ©lek!
47:4 [Így szól] a mi Megváltónk, seregeknek Ura az Õ neve, Izráel Szentje!
47:5 Ăślj nĂ©mán Ă©s menj a sötĂ©tre, te a Káldeusok leánya, mert nem hĂvnak többĂ© tĂ©ged országok ĂşrnõjĂ©nek!
47:6 Fölgerjedtem volt népem ellen; megfertõztettem örökségemet és kezedbe adtam azt: te nem cselekedtél velök irgalmasságot, az öregre nehéz igát vetettél!
47:7 És ezt mondád: Örökre úrnõ leszek! úgy hogy ezekre nem is gondolál, és nem emlékeztél meg annak végérõl.
47:8 És most halld meg ezt, bujálkodĂł, a ki bátorságban ĂĽlsz, a ki ezt mondja szĂvĂ©ben: Én vagyok Ă©s nincs senki több, nem ĂĽlök özvegysĂ©gben, Ă©s a gyermektelensĂ©get nem ismerem!
47:9 És mind e kettõ eljõ reád nagy hamar egy napon: gyermektelenség és özvegység, teljességökben jõnek el reád, noha gazdag vagy a varázslásban, és sok nagyon igézõ szózatod.
47:10 Gonoszságodban bĂztál, Ă©s ezt mondád: Nem lát senki engem! BölcsesĂ©ged Ă©s tudományod csalt meg tĂ©ged, Ă©s ezt mondád szĂvedben: Én vagyok Ă©s nincs senki több.
47:11 Azért jõ te reád a gonosz, a melynek keletkezését nem tudod, és romlás sújt le rád, a melyet meg nem engesztelhetsz, és hirtelen jõ pusztulás reád, nem is tudod!
47:12 No állj elõ hát igĂ©zõ szĂłzatiddal Ă©s varázslásodnak sokaságával, a melyekkel ifjĂşságodtĂłl fogva veszõdtĂ©l, talán segĂthetsz valamit, talán visszariaszthatod [a veszedelmet.]
47:13 Tanácsaid sokaságában megfáradtál; no álljanak elõ és tartsanak meg az égnek vizsgálói, a kik a csillagokat nézik, a kik megjelentik az újholdak napján, hogy mi jövend reád.
47:14 Ímé, olyanok lettek, mint a polyva, tûz emészté meg õket, nem mentik meg életöket a lángból, még szén sem marad belõlök melegülésre, sem körülülhetõ parázs!
47:15 ĂŤgy járnak azok, a kikkel veszõdtĂ©l; Ă©s a kik kereskedõ társaid voltak ifjĂşságodtĂłl fogva, futnak, kiki a maga Ăştján; senki nem segĂt nĂ©ked!
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase