22:1 Jövendölés a látás völgye ellen. &Mi lelt most, hogy mindenestõl felmenél a házak tetejére?
22:2 Te lármával teljes, zajos város, örvendezõ város, megöletteid nem fegyverrel ölettek meg, és nem harczon hullottak el!
22:3 Hadnagyaid mind elszaladtak a kĂ©zĂv elõtt, [de] megkötöztettek; a kik benned találtattak, mind megkötöztettek, [midõn] futni akartak messzire.
22:4 EzĂ©rt mondom: Ne nĂ©zzetek reám, hadd kesergessem magamat sĂrással; ne siessetek vĂgasztalni engem, nĂ©pem leánya romlása felett.
22:5 Mert rémülésnek és eltapodtatásnak és zavarnak napja [jõ] Istentõl, a seregeknek Urától a látás völgyére, a mely ledönti a kõfalat, és a hegyeken kiáltás hallatik.
22:6 És Élám fölvette a tegezt, Ă©s [jõ] szekeren emberekkel Ă©s lovagokkal, Ă©s Kir paizst meztelenĂt.
22:7 És lészen, hogy szép völgyeid betelnek szekerekkel, és a lovagok nyomulnak a kapu felé.
22:8 És fölfedi Júdának fátyolát, és tekintesz ama napon az erdõ házának fegyverzetére,
22:9 És meglátjátok, hogy Dávid városán sok repedés van, és összegyûjtitek az alsó tó vizét.
22:10 És megszámláljátok Jeruzsálem házait, Ă©s nĂ©mely házat lerontotok, hogy a kõfalat megerõsĂthessĂ©tek;
22:11 És árkot csináltok a két kõfal között a régi tó vizének; és nem tekintetek arra, a ki ezt cselekvé, és a ki régen elvégzé ezt, Õt nem látjátok!
22:12 És fölhĂv az Ăšr, a seregek Ura ama napon sĂrásra Ă©s gyászolásra, ti magatok megkopaszĂtására Ă©s gyászruha-öltĂ©sre,
22:13 És ĂmĂ© öröm Ă©s vĂgasság; barmok ölĂ©se, juhok levágása, hĂşsevĂ©s Ă©s borivás; egyĂĽnk, igyunk, mert holnap meghalunk!
22:14 És megjelentĂ© magát fĂĽleimben a seregek Ura: Meg nem bocsáttatik e bĂ»n tinĂ©ktek, mĂg meg nem haltok; szĂłl az Ăšr, a seregek Ura.
22:15 Így szólt az Úr, a seregek Ura: No, menj el a kormányzóhoz, Sébnához, a királyi ház fõemberéhez, [és mondd meg néki:]
22:16 Mi dolgod itt, Ă©s ki lesz itten tied, hogy sĂrt vágatsz itten magadnak? mint a ki sĂrját magas helyen vágatja, Ă©s sziklába vĂ©set hajlĂ©kot magának!
22:17 ĂŤmĂ© az Ăšr elhajĂt tĂ©ged erõs hajĂtással, Ă©s megragadván megragad,
22:18 Hempelygetvén hempelyget, mint gombolyagot, mint labdát, nagy messze földre, ott halsz meg, oda [mennek] dicsõséged szekerei, te, urad házának gyalázata!
22:19 És kivetlek állásodból és lerántlak helyedrõl.
22:20 És lesz ama napon, hogy elhĂvom szolgámat, Eliákimot, a Hilkiás fiát,
22:21 S felöltöztetem õt öltözetedbe, Ă©s öveddel megerõsĂtem, Ă©s uralmadat kezĂ©be adom, Ă©s õ lesz atyjok Jeruzsálem lakosainak Ă©s a JĂşda házának;
22:22 S az õ vállára adom a Dávid házának kulcsát, és a mit megnyit, senki be nem zárja, és a mit bezár, nem nyitja meg senki;
22:23 S beverem õt, mint szeget erõs helyre, és lészen dicsõséges székül az õ atyja házának;
22:24 S reá függesztik atyja házának minden dicsõségét: fiakat és unokákat, minden kicsiny edényt, a csészeedényektõl a tömlõknek minden edényeiig.
22:25 Ama napon, azt mondja a seregeknek Ura, kiesik a szeg, mely erõs helyre veretett, és levágatik és leesik és összetörik a teher, mely rajta volt, mert az Úr mondá.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase