25:1 Uram, te vagy Istenem, magasztallak, dĂcsĂ©rem nevedet! Mivel csodát cselekvĂ©l, örök tanácsaid hĂ»sĂ©g Ă©s igazság.
25:2 Mert a városból kõrakást csináltál, az erõs városból romot, az idegenek palotáját [olyanná tetted, hogy] nincs [többé] város; soha örökké meg nem épül.
25:3 EzĂ©rt dicsõĂtnek tĂ©ged erõs nĂ©pek, erõszakos pogányok városai fĂ©lnek tĂ©ged!
25:4 Mert erõssége voltál a gyöngének, erõssége a szegénynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erõszakosok haragja olyan volt, mint kõfalrontó szélvész.
25:5 Mint hévséget száraz földön, megalázod az idegeneknek háborgását, mint a hévség sûrû felleg miatt, megszünt a pogányoknak éneke.
25:6 És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekbõl, lakodalmat erõs borból; velõs, kövér eledelekbõl, megtisztult erõs borból;
25:7 S elveszi e hegyen a fátyolt, mely beborĂta minden nĂ©peket, Ă©s a takarĂłt, mely befödött vala minden nĂ©psĂ©geket;
25:8 Elveszti a halált örökre, Ă©s letörli az Ăšr Isten a könyhullatást minden orczárĂłl: Ă©s nĂ©pe gyalázatát eltávolĂtja az egĂ©sz földrõl; mert az Ăšr szĂłlott.
25:9 És szĂłlnak ama napon: ĂŤmĂ© IstenĂĽnk, a kit mi vártunk Ă©s a ki megtart minket; ez az Ăšr, a kit mi vártunk, örĂĽljĂĽnk Ă©s örvendezzĂĽnk szabadĂtásában!
25:10 Mert az Úr keze nyugszik e hegyen, és eltapostatik Moáb az õ földében, mint eltapostatik a szalma a ganaj levében.
25:11 És kiterjeszti kezeit abban, mint kiterjeszti az úszó, hogy ússzék; de az Úr megalázza kevélységét és kezei csalárdságát;
25:12 És magas falaid erõsségét lerontja, megalázza, a földre, porba dobja.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase