30:1 Jaj a pártos fiaknak, Ăgy szĂłl az Ăšr, a kik tervet visznek vĂ©ghez nĂ©lkĂĽlem, Ă©s szövetsĂ©get kötnek, de nem lelkem által, hogy bĂ»nre bĂ»nt halmozzanak!
30:2 A kik Égyiptomba szállanak alá, és számat nem kérdezik meg, hogy meneküljenek a Faraónak oltalmába, és Égyiptom árnyékába rejtõzködjenek.
30:3 És lesz néktek a Faraó oltalma szégyentekre, és az elrejtõzködés Égyiptom árnyékában gyalázatotokra.
30:4 Mert már Zoánban voltak fejedelmei, és követei Hánesig érkezének.
30:5 MegszĂ©gyenĂĽlnek mind a nĂ©p miatt, a mely nem használ nĂ©kik, a mely nem segĂt Ă©s nem használ, sõt szĂ©gyenökre Ă©s gyalázatukra lesz!
30:6 JövendölĂ©s dĂ©l barma ellen: A nyomor Ă©s szorongatás földĂ©n keresztĂĽl, a honnan nõstĂ©ny Ă©s hĂm oroszlán Ă©s viperák Ă©s szárnyas sárkányok [jõnek ki;] viszik szamárcsikĂłk hátán gazdagságukat, Ă©s a tevĂ©knek pĂşpján kincsöket a nĂ©pnek, a mely pedig nem használ.
30:7 Hitvány Ă©s ĂĽres Égyiptom segĂtsĂ©ge, ezĂ©rt nevezem õt nagyszájĂşnak, a ki veszteg ĂĽl,
30:8 Most menj, Ărd ezt táblára nálok, Ă©s jegyezd föl könyvbe ezt, hogy megmaradjon az utolsĂł napra bizonyságul örökre.
30:9 Mert pártütõ nép ez, [apát] megtagadó fiak, fiak, kik nem akarják hallani az Úr törvényét;
30:10 Kik ezt mondják a látóknak: Ne lássatok; és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat!
30:11 Hagyjátok el az útat, térjetek le [már] ez ösvényrõl, vigyétek el elõlünk Izráelnek Szentjét!
30:12 AzĂ©rt Ăgy szĂłl Izráel Szentje: Mivel megĂştáltátok e beszĂ©det, Ă©s bĂztok a nyomorgatásban Ă©s a hamisságban, Ă©s ezekre támaszkodtok:
30:13 Azért e bûn olyan lesz tinéktek, mint a leesendõ falhasadék, a mely már kiáll a magas kõfalon, a melynek aztán nagy hirtelen jõ el romlása;
30:14 És romlása olyan lesz, mint a fazekasok edĂ©nyĂ©nek romlása, a mely kimĂ©lĂ©s nĂ©lkĂĽl eltöretik, Ă©s nem találni töredĂ©ki közt oly cserepet, a melyen tĂ»zhelyrõl tĂĽzet lehetne vinni, avagy vizet merĂteni a tĂłcsábĂłl.
30:15 Mert Ăgy szĂłl az Ăšr Isten, Izráelnek Szentje: MegtĂ©rve Ă©s megnyugodva megmaradhattatok volna; csöndessĂ©gben Ă©s remĂ©nysĂ©gben erõssĂ©gtek lett volna; de ti nem akarátok;
30:16 Hanem ezt mondátok: Nem, sõt lóra ülvén, futunk; ezért futnotok kell; és gyors paripán elvágtatunk; ezért gyorsak lesznek üldözõitek.
30:17 Ezer [fut] egynek riasztására, ötnek riasztására [mind] elfuttok, mĂgnem Ăşgy maradtok, mint egy szál fenyõ a hegytetõn, mint egy zászlĂł a halmon.
30:18 S azĂ©rt vár az Ăšr, hogy könyörĂĽljön rajtatok, Ă©s azĂ©rt felsĂ©ges õ, hogy megkegyelmezzen nĂ©ktek, mert az ĂtĂ©let Istene az Ăšr; boldogok mindazok, a kik Ă•t szolgálják.
30:19 Mert te nĂ©p, mely Sionon Jeruzsálemben lakol, nem fogsz te sĂrni többĂ©, bizton könyörĂĽl rajtad Ă• kiáltásod szavára, mihelyt meghallja, megfelel nĂ©ked;
30:20 És ad nĂ©ktek az Ăšr kenyeret a keserĂ»sĂ©gben, Ă©s a nyomorban vizet, Ă©s nem kell többĂ© elrejtõzködniök tanĂtĂłidnak, hanem szemeid tanĂtĂłidra nĂ©znek!
30:21 És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.
30:22 És megútáljátok megezüstözött bálványaitokat és megaranyozott képeiteket; kiszórod õket, mint az undokságot: ki innen! szólsz nékik.
30:23 És ad esõt a magra, a melylyel a földet beveted, és a kenyér, a föld termése, bõ és tápláló lesz, és széles mezõn legelnek nyájaid ama napon.
30:24 A barmok és a szamarak, a melyek a földet szántják, sózott abrakkal élnek, a melyet megszórtak lapáttal és villával.
30:25 És lesznek minden magas hegyen és emelkedettebb halmon patakok, folyamok a nagy öldöklés napján, mikor a tornyok leomlanak.
30:26 És a holdnak fĂ©nye olyan lesz, mint a napnak fĂ©nye, Ă©s a napnak fĂ©nye hĂ©tszer nagyobb lesz, olyan, mint hĂ©t napnak napfĂ©nye; ama napon, a melyen az Ăšr beköti nĂ©pe romlását, Ă©s veresĂ©gĂ©nek sebĂ©t meggyĂłgyĂtja!
30:27 Ímé, az Úr neve jõ messzirõl, haragja ég és sötét gomolygó füstje; ajkai rakvák haraggal, és nyelve, mint emésztõ tûz!
30:28 Lehellete, mint megáradott patak, a mely torkig ér, hogy megrostálja a népeket pusztulás rostájában, és tévelygés zabláját [vesse] a népségek szájába.
30:29 És fölzendĂĽl Ă©neketek, mint a szent ĂĽnnepnek Ă©jszakáján, Ă©s örvendez szĂvetek, mint azĂ©, a ki sĂpolva megy az Ăšr hegyĂ©re, Izráel kõszálához.
30:30 És megzendĂti az Ăšr dicsõsĂ©ges szavát, karjának lesujtását megmutatja megbĂşsult haragjában Ă©s emĂ©sztõ tĂ»z lángjában, vĂzáradással, zivatarral Ă©s jĂ©gesõ kövĂ©vel.
30:31 Mert az Úrnak szavától megretten Assiria, veri azt akkor vesszõvel;
30:32 És a büntetõ vesszõ minden sujtását, a melyet az Úr mérend reá, dobokkal és cziterákkal [fogjátok kisérni, és] Õ [kezét fel-]felemelvén, harczol ellene.
30:33 Mert készen van a szörnyû tûzhely régen, készen áll az már a királynak is, mélyen és szélesen csinálta azt, máglyájában tûz és fa bõven; az Úr fuvallata gyújtja meg azt, mint kénköves patak.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase