26:1 Ama napon ez Ă©neket Ă©nekelik JĂşda földĂ©n: Erõs városunk van nĂ©kĂĽnk, szabadĂtását adta kõfal Ă©s bástya gyanánt!
26:2 Nyissátok fel a kapukat, hogy bevonuljon az igaz nép, a hûség megõrzõje.
26:3 [Kinek] szĂve [reád] támaszkodik, megõrzöd [azt] teljes bĂ©kĂ©ben, mivel Te benned bĂzik;
26:4 BĂzzatok az Ăšrban örökkĂ©, mert az Ăšrban, Jehovában, örök kõszálunk van.
26:5 Mert meghorgasztá a magasban lakozókat: a magas várost, megalázá azt, megalázá azt a földig, és a porba dobta azt;
26:6 Láb tapodja azt, a szegény lábai, a gyöngék talpai!
26:7 Az igaznak ösvĂ©nye egyenes, egyenesen kĂ©szĂted az igaznak Ăştját.
26:8 Mi is vártunk TĂ©ged, ĂtĂ©leted ösvĂ©nyĂ©n, oh Uram! neved Ă©s emlĂ©kezeted után vágyott a lĂ©lek!
26:9 SzĂvem utánad vágyott Ă©jszaka, az Ă©n lelkem is bensõmben TĂ©ged keresett, mivel ha ĂtĂ©leteid [megjelennek] a földön, igazságot tanulnak a földnek lakosai.
26:10 Ha kegyelmet nyer a gonosz, nem tanul igazságot, az igaz földön is hamisságot cselekszik, és nem nézi az Úr méltóságát.
26:11 Uram! magas a Te kezed, de nem látják! de látni fogják, és megszégyenülnek, néped iránt való buzgó szerelmedet; és tûz emészti meg ellenségeidet.
26:12 Uram! Te adsz nékünk békességet, hisz minden dolgainkat megcselekedted értünk.
26:13 Uram! mi IstenĂĽnk! urak parancsoltak nĂ©kĂĽnk kĂvĂĽled; de általad dicsõĂtjĂĽk neved!
26:14 A meghaltak nem élnek, az árnyak nem kelnek föl: ezért látogatád meg és vesztéd el õket, és eltörléd emlékezetöket.
26:15 MegszaporĂtád e nĂ©pet, Uram! megszaporĂtád e nĂ©pet, magadat megdicsõĂtĂ©d, kiterjesztetted a földnek minden határait.
26:16 Oh Uram! a szorongásban kerestek Téged, és halk imádságot mondtanak, mikor rajtuk volt ostorod.
26:17 Miként a terhes asszony, a ki közel a szûléshez, vajudik, felkiált fájdalmiban, elõtted olyanok voltunk, Uram!
26:18 Mint terhesek vajudtunk, de csak szelet szûltünk: szabadulása nem lõn e földnek, és nem hulltak el a föld kerekségének lakói.
26:19 Megelevenednek halottaid és holttesteim fölkelnek: serkenjetek föl és énekeljetek, a kik a porban lakoztok, mert harmatod az élet harmata, és visszaadja a föld az árnyakat!
26:20 Menj be nĂ©pem, menj be szobáidba, Ă©s zárd be ajtĂłidat utánad, Ă©s rejtsd el magad rövid szempillantásig, mĂg elmĂşlik a bĂşs harag!
26:21 Mert ĂmĂ© az Ăšr kijõ helyĂ©rõl, hogy meglátogassa a föld lakĂłinak álnokságát, s felmutatja a föld a vĂ©rt, Ă©s el nem fedi megöletteit többĂ©!
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase