Main Index: Hungarian Bible UTF8

J�b 41

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42]

41:1 Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?

41:2 Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?

41:3 Vajjon járul-é elõdbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?

41:4 Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd õt örökös szolgádul?

41:5 Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?

41:6 Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?

41:7 Tele rakhatod-é nyársakkal a bõrét, avagy szigonynyal a fejét?

41:8 Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.

41:9 Ímé, az õ reménykedése csalárd; [puszta] látása is halálra ijeszt!

41:10 Nincs oly merész, a ki õt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?

41:11 Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!

41:12 Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.

41:13 Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?

41:14 Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület [lakik!]

41:15 Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva [mintegy] szorító pecséttel.

41:16 Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegõ se megy.

41:17 Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.

41:18 Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.

41:19 A szájából szövétnekek jõnek ki, [és] tüzes szikrák omlanak ki.

41:20 Orrlyukaiból gõz lövel elõ, mint a forró fazékból és üstbõl.

41:21 Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elõ.

41:22 Nyakszirtjén az erõ tanyáz, elõtte félelem ugrándozik.

41:23 Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.

41:24 Szíve kemény, mint a kõ, oly kemény, mint az alsó malomkõ.

41:25 Hogyha felkél, hõsök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.

41:26 Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, [legyen bár] dárda, kopja vagy kelevéz.

41:27 Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.

41:28 A nyíl vesszõje el nem ûzi õt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.

41:29 Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.

41:30 Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.

41:31 Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.

41:32 Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné [valaki,] a tenger megõszült.

41:33 Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.

41:34 Lenéz minden nagy állatot, õ a király minden ragadozó felett.