23:1 Felele pedig Jób, és monda:
23:2 MĂ©g most is keserĂ» az Ă©n beszĂ©dem; sĂșlyosabb rajtam a csapĂĄs, ha panaszkodom.
23:3 Oh ha tudnåm, hogy megtalålom Ôt, elmennék szinte az Ô székéig.
23:4 ElĂ©be terjesztenĂ©m ĂŒgyemet, szĂĄmat megtöltenĂ©m mentĂ” erĂ”ssĂ©gekkel.
23:5 Hadd tudnåm meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzåm.
23:6 Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reåm!
23:7 Ott egy igaz perelne Ô vele; azért megszabadulhatnék biråmtól örökre!
23:8 Ămde kelet felĂ© megyek Ă©s nincsen Ă”, nyugot felĂ© Ă©s nem veszem Ă”t Ă©szre.
23:9 Bal kéz felÔl cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felÔl rejtÔzködik és nem låthatom.
23:10 De Ă” jĂłl tudja az Ă©n utamat. Ha megvizsgĂĄlna engem, Ășgy kerĂŒlnĂ©k ki, mint az arany.
23:11 Låbam az Ô nyomdokåt követte; utåt megÔriztem és nem hajoltam el.
23:12 Az Ă” ajakinak parancsolatĂĄtĂłl sem tĂ©rtem el; szĂĄjĂĄnak beszĂ©deit többre becsĂŒltem, mint Ă©letem tĂĄplĂĄlĂ©kĂĄt.
23:13 Ă azonban [megmarad] egy mellett. Kicsoda tĂ©rĂthetnĂ© el Ă”t? Ăs a mit megkivĂĄn lelke, azt meg is teszi.
23:14 Bizony végbe viszi, a mi felÔlem elrendeltetett, és ilyen még sok van Ô nåla.
23:15 AzĂ©rt rettegek az Ă” szĂne elĂ”tt, Ă©s ha csak rĂĄ gondolok is, fĂ©lek tĂ”le.
23:16 Mert Isten fĂ©lemlĂtette meg az Ă©n szĂvemet, a MindenhatĂł rettentett meg engem.
23:17 Miért is nem pusztultam el e sötétség elÔtt, vagy miért nem takarta el elÔlem e homålyt?!
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase