Main Index: Hungarian Bible UTF8

J�b 13

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42]

13:1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.

13:2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.

13:3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten elõtt kivánom védeni ügyemet.

13:4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.

13:5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.

13:6 Halljátok meg, kérlek, az én feddõzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.

13:7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és õ érette szóltok-é csalárdságot?

13:8 Az õ személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?

13:9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é õt, a mint megcsalható az ember?

13:10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.

13:11 Az õ fensége nem rettent-é meg titeket, a tõle való félelem nem száll-é rátok?

13:12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.

13:13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.

13:14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?

13:15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni elõtte!

13:16 Sõt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.

13:17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.

13:18 Ímé, elõterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.

13:19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.

13:20 Csak kettõt ne cselekedj velem, szined elõl akkor nem rejtõzöm el.

13:21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.

13:22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.

13:23 Mennyi bûnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!

13:24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?

13:25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?

13:26 Hogy ily [sok] keserûséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!

13:27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?

13:28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.