17:1 MĂ©g mindig csĂșfot Ă»znek belĂ”lem! Szemem az Ă” patvarkodĂĄsuk között virraszt.
17:2 Kezest magadnĂĄl rendelj, kĂ©rlek, nĂ©kem; [kĂŒlönben] ki csap velem kezet?
17:3 Minthogy az Ă” szĂvöket elzĂĄrtad az Ă©rtelem elĂ”l, azĂ©rt nem is magasztalhatod fel Ă”ket.
17:4 A ki prédåvå juttatja baråtait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
17:5 Példabeszéddé tÔn engem a népek elÔtt, és ijesztÔvé lettem elÔttök.
17:6 A bosszĂșsĂĄg miatt szemem elhomĂĄlyosodik, Ă©s minden tagom olyan, mint az ĂĄrnyĂ©k.
17:7 ElĂĄlmĂ©lkodnak ezen a becsĂŒletesek, Ă©s az ĂĄrtatlan a kĂ©pmutatĂł ellen tĂĄmad.
17:8 Ăm az igaz kitart az Ă” ĂștjĂĄn, Ă©s a tiszta kezĂ» ember mĂ©g erĂ”sebbĂ© lesz.
17:9 Nosza hĂĄt, tĂ©rjetek ide mindnyĂĄjan; jĂ”jjetek, kĂ©rlek, Ășgy sem talĂĄlok bölcset köztetek.
17:10 Napjaim elmulĂĄnak, szĂvemnek kincsei: terveim meghiusulĂĄnak.
17:11 Az éjszakåt nappallå våltoztatjåk, és a vilågossåg csakhamar sötétséggé lesz.
17:12 Ha remĂ©nykedem is, a sĂr [mĂĄr] az Ă©n hĂĄzam, a sötĂ©tsĂ©gben vetettem az Ă©n ĂĄgyamat.
17:13 A sĂrnak mondom: Te vagy az Ă©n atyĂĄm; a fĂ©rgeknek pedig: Ti vagytok az Ă©n anyĂĄm Ă©s nĂ©nĂ©m.
17:14 Hol tehåt az én reménységem, ki törÔdik az én reménységemmel?
17:15 LeszĂĄll az majd a sĂr ĂŒregĂ©be, velem egyĂŒtt nyugoszik a porban.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase