26:1 Mikor pedig bemĂ©gy arra a földre, a melyet az Ăšr, a te Istened ád nĂ©ked öröksĂ©gĂĽl, Ă©s bĂrni fogod azt, Ă©s lakozol abban:
26:2 Akkor végy a föld minden gyümölcsének zsengéjébõl, a melyet szerezz a te földedbõl, a melyet az Úr, a te Istened ád néked; és tedd kosárba és menj oda a helyre, a melyet kiválaszt az Úr, a te Istened, hogy ott lakozzék az õ neve;
26:3 És menj be a paphoz, a ki abban az idõben lesz, és mondjad néki: Vallást teszek ma az Úr elõtt, a te Istened elõtt, hogy bejöttem a földre, a mely felõl megesküdt az Úr a mi atyáinknak, hogy nékünk adja.
26:4 És a pap vegye el a kosarat kezedbõl, és tegye azt az Úrnak, a te Istenednek oltára elé.
26:5 És szólj, és mondjad az Úr elõtt, a te Istened elõtt: Veszendõ mesopotámiai vala az atyám, és aláment vala Égyiptomba, és jövevény volt ott kevesed magával; nagy, erõs és temérdek néppé lõn ottan.
26:6 Bosszúsággal illetének pedig minket az Égyiptombeliek, és nyomorgatának minket, és vetének reánk kemény szolgálatot.
26:7 Kiáltánk azĂ©rt az Ăšrhoz, a mi atyáink IstenĂ©hez, Ă©s meghallgatta az Ăšr a mi szĂłnkat, Ă©s megtekintette a mi nyomorĂşságunkat, kĂnunkat Ă©s szorongattatásunkat;
26:8 És kihozott minket az Úr Égyiptomból erõs kézzel, kinyújtott karral, nagy rettentéssel, jelekkel és csudákkal;
26:9 És behozott minket e helyre, és adta nékünk ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet.
26:10 Most azĂ©rt ĂmĂ© elhoztam ama föld gyĂĽmölcsĂ©nek zsengĂ©jĂ©t, a melyet nĂ©kem adtál Uram. És rakd le azt az Ăšr elõtt, a te Istened elõtt, Ă©s imádkozzál az Ăšr elõtt, a te Istened elõtt;
26:11 És örömet találj mindabban a jóban, a melyet ád néked az Úr, a te Istened, és a te házadnépének; te és a lévita, és a jövevény, a ki te közötted van.
26:12 Ha a harmadik esztendõben, a tizednek esztendejében, minden termésedbõl egészen megadod a tizedet, és adod a lévitának, a jövevénynek, az árvának és özvegynek, hogy egyenek a te kapuid között, és jól lakjanak:
26:13 Akkor ezt mondjad az Ăšr elõtt, a te Istened elõtt: KitakarĂtottam a szent rĂ©szt a házbĂłl, Ă©s oda adtam azt a lĂ©vitának, a jövevĂ©nynek, az árvának Ă©s az özvegynek minden te parancsolatod szerint, a melyet parancsoltál nĂ©kem; nem hágtam át egyet sem a te parancsolataidbĂłl, sem el nem felejtettem!
26:14 Nem ettem belõle gyászomban, nem pusztĂtottam belõle tisztátalanul, Ă©s halottra sem adtam belõle. Hallgattam az Ăšrnak, az Ă©n Istenemnek szavára; a szerint cselekedtem, a mint parancsoltad nĂ©kem.
26:15 Tekints alá a te szentségednek lakóhelyébõl a mennyekbõl, és áldd meg Izráelt, a te népedet, és a földet, a melyet nékünk adtál, a mint megesküdtél vala a mi atyáinknak, a tejjel és mézzel folyó földet.
26:16 E mai napon az Ăšr, a te Istened parancsolja nĂ©ked, hogy e rendelĂ©sek Ă©s vĂ©gzĂ©sek szerint cselekedjĂ©l: tartsd meg azĂ©rt Ă©s cselekedjed azokat teljes szĂvedbõl Ă©s teljes lelkedbõl!
26:17 Azt kĂvántad ma kimondatni az Ăšrral, hogy IsteneddĂ© lesz nĂ©ked, hogy járhass az õ Ăştain, megtudhassad az õ rendelĂ©seit, parancsolatait Ă©s vĂ©gzĂ©seit, Ă©s engedhess az õ szavának;
26:18 Az Ăšr pedig azt kĂvánja ma kimondatni veled, hogy az õ tulajdon nĂ©pĂ©vĂ© leszesz, a mikĂ©pen szĂłlott nĂ©ked, Ă©s minden õ parancsolatát megtartod,
26:19 Hogy feljebb valĂłvá tegyen tĂ©ged minden nemzetnĂ©l, a melyeket teremtett, dĂcsĂ©retben, nĂ©vben Ă©s dicsõsĂ©gben, Ă©s hogy szent nĂ©pĂ©vĂ© lehess az Ăšrnak, a te Istenednek, a mint megmondta vala.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase