33:1 JákĂłb pedig felemelĂ© szemeit Ă©s látá, hogy ĂmĂ© ÉzsaĂş jõ vala, Ă©s nĂ©gyszáz fĂ©rfiĂş õ vele; megosztá azĂ©rt a gyermekeket Lea mellĂ©, Rákhel mellĂ©, Ă©s kĂ©t szolgálĂłja mellĂ©.
33:2 És elõreállĂtá a szolgálĂłkat Ă©s azok gyermekeit, ezek után Leát Ă©s az õ gyermekeit, Rákhelt pedig Ă©s JĂłzsefet leghátul.
33:3 Maga pedig elõttök megy vala, Ă©s hĂ©tszer hajtá meg magát a földig, a mĂg bátyjához juta.
33:4 ÉzsaĂş pedig eleibe futamodĂ©k Ă©s megölelĂ© õt, nyakába borĂşla, s megcsĂłkolá õt, Ă©s sĂrának.
33:5 És felemelé szemeit s látá az asszonyokat és a gyermekeket, és monda: Kicsodák ezek teveled? Õ pedig monda: A gyermekek, kikkel Isten megajándékozta a te szolgádat.
33:6 És közelĂtĂ©nek a szolgálĂłk, õk Ă©s gyermekeik Ă©s meghajták magokat.
33:7 Elérkezék Lea is az õ gyermekeivel, és meghajták magokat; utoljára érkezék József és Rákhel, és õk is meghajták magokat.
33:8 És monda [Ézsaú:] Mire való ez az egész sereg, melyet elõltalálék? És felele: Hogy kedvet találjak az én uram szemei elõtt.
33:9 És monda Ézsaú: Van nekem elég, jó öcsém, legyen tiéd, a mi a tiéd.
33:10 Monda pedig Jákób: Ne úgy, kérlek, hanem ha kedvet találtam szemeid elõtt, fogadd el ajándékomat az én kezembõl; mert a te orczádat úgy néztem, mintha az Isten orczáját látnám, és te kegyesen fogadál engem.
33:11 Vedd el kérlek az én ajándékomat, melyet hoztam néked, mivelhogy az Isten kegyelmesen cselekedett én velem, és mindenem van nékem. És unszolá õt, és elvevé.
33:12 És monda: Induljunk, menjünk el, és én elõtted megyek.
33:13 Felele néki [Jákób]: Az én uram jól tudja, hogy e gyermekek gyengék, és hogy szoptatós juhokkal és barmokkal vagyok körûl, a melyeket ha csak egy napig zaklatnak is, a nyájak mind elhullanak.
33:14 Menjen el azĂ©rt az Ă©n uram az õ szolgája elõtt, Ă©n is elballagok lassan, a jĂłszág lĂ©pĂ©se szerint, a mely elõttem van, Ă©s a gyermekek lĂ©pĂ©se szerint, mĂg eljutok az Ă©n uramhoz SzĂ©irbe.
33:15 És monda Ézsaú: Hadd rendeljek melléd néhányat a nép közûl, mely velem van. S ez monda: Minek az? csak kedvet találjak az én uram szemei elõtt.
33:16 Visszatére tehát Ézsaú még az nap az õ útján Széir felé.
33:17 JákĂłb pedig mĂ©ne SzukkĂłthba Ă©s Ă©pĂte magának házat, barmainak pedig hajlĂ©kokat csinála, s azĂ©rt nevezĂ© a hely nevĂ©t SzukkĂłthnak.
33:18 Annakutána minden bántás nélkül méne Jákób Mésopotámiából jövet Sekhem városába, mely vala a Kanaán földén, és letelepedék a város elõtt.
33:19 És megvevé a mezõnek azt a részét, a hol sátorát felvonta vala, Khámornak a Sekhem atyjának fiaitól száz pénzen.
33:20 És oltárt állĂta ott, Ă©s nevezĂ© azt [ily nĂ©vvel:] Isten, Izráel Istene.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase