51:1 Ezt mondja az Ăšr: ĂŤmĂ©, Ă©n pusztĂtĂł szelet támasztok Babilon ellen Ă©s azok ellen, a kik az Ă©n ellensĂ©gem szĂvĂ©ben lakoznak.
51:2 És szĂłrĂłkat kĂĽldök Babilon ellen, Ă©s felszĂłrják õt, Ă©s földĂ©t kiĂĽresĂtik, mert mindenfelõl ellene lesznek a veszedelem napján.
51:3 A kĂ©zĂvesre kĂ©zĂves vonja fel Ăjját, Ă©s arra, a ki pánczĂ©ljába öltözik. Ne kedvezzetek ifjainak, öldössĂ©tek le egĂ©sz seregĂ©t:
51:4 És essenek el megöletve a Káldeusok földén, és átverve az õ utczáin.
51:5 Mert nem hagyatott el Izráel és Júda az õ Istenétõl, a Seregek Urától, noha az õ földök rakva vétekkel az Izráelnek Szentje ellen.
51:6 Fussatok ki Babilonból, és kiki mentse meg az õ lelkét, ne veszszetek el az õ gonoszságáért, mert az Úr bosszúállásának ideje ez, megfizet néki érdem szerint.
51:7 Arany pohár volt Babilon az Ăšr kezĂ©ben, a mely megrĂ©szegĂtĂ© ez egĂ©sz földet; nemzetek ittak az õ borábĂłl, azĂ©rt bolondultak meg a nemzetek.
51:8 Hamar elesett Babilon és összeomlott, jajgassatok felette, kössétek be balzsammal az õ sebét, hátha meggyógyul!
51:9 GyĂłgyĂtottuk Babilont, de nem gyĂłgyult meg. Hagyjátok el õt, Ă©s menjĂĽnk kiki a maga földĂ©re, mert az Ă©gig hatott az õ ĂtĂ©lete, Ă©s felemelkedett a felhõkig.
51:10 Kihozta az Úr a mi igazságainkat, jertek és beszéljük meg Sionban az Úrnak, a mi Istenünknek dolgát.
51:11 ÉlesĂtsĂ©tek a nyilakat, töltsĂ©tek meg a tegzeket; felindĂtotta az Ăšr a MĂ©diabeli királyok lelkĂ©t, mert Babilon ellen van az õ gondolatja, hogy elveszesse azt, mert az Ăšr bosszúállása ez, az õ templomáért valĂł bosszúállása.
51:12 Babilonnak kõfalain tĂ»zzĂ©tek ki a zászlĂłt, erõsĂtsĂ©tek meg az õrsĂ©get, szerezzetek vigyázĂłkat, rendeljĂ©tek el a leseket: mert az Ăšr meggondolta Ă©s meg is cselekszi azokat, a miket szĂłlott Babilon lakĂłi ellen.
51:13 Oh te, a ki lakozol a nagy vizek mellett, a kinek kincsed temérdek, eljött a te véged [és] a te rablásod határa!
51:14 Megesküdt a Seregek Ura az õ lelkére, mondván: Bizony betöltelek téged emberekkel, mint sáskákkal, és diadalmas éneket énekelnek felõled.
51:15 Az, a ki teremtette a földet az õ erejĂ©vel, a ki megalapĂtotta a világot az õ bölcsessĂ©gĂ©vel, Ă©s kiterjesztette az egeket az õ Ă©rtelmĂ©vel.
51:16 Egy szavával vizek zĂşgását szerez az Ă©gben, Ă©s felhõket visz fel a föld határairĂłl, villámokat kĂ©szĂt az esõhöz, Ă©s kihozza a szelet az õ tárházaibĂłl.
51:17 Minden ember bolonddá lett tudomány nélkül, minden ötvös megszégyenül a maga bálványa miatt, mert hazugság az õ öntése és nincs benne lélek.
51:18 HiábavalĂłságok ezek, nevetsĂ©gre valĂł mĂ»vek, az õ megfenyĂttetĂ©sök idejĂ©n elvesznek.
51:19 Nem ilyen a Jákób osztályrésze mert mindennek teremtõje és az õ örökségének pálczája, Seregek Ura az õ neve!
51:20 Põrölyöm vagy te nékem, hadi fegyverem, és nemzeteket zúztam össze veled, és országokat vesztettem el veled.
51:21 És általad zúztam össze a lovakat és lovagjaikat, és általad zúztam össze a szekeret és a benne ülõt.
51:22 És összezúztam általad férfit és asszonyt, és összezúztam általad a vénet és a gyermeket, és összezúztam általad az ifjat és a szûzet,
51:23 És összezúztam általad a pásztort és nyáját, és összezúztam általad a szántóvetõt és az õ igamarháját, és összezúztam általad a hadnagyokat és a fõembereket.
51:24 És megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakosának mindazokért az õ gonoszságaikért, a melyeket Sionban cselekedtek a ti szemeitek láttára, azt mondja az Úr.
51:25 Ímé, én ellened [fordulok], te romlásnak hegye, azt mondja az Úr, a ki az egész földet megrontottad, és kinyújtom reád kezemet, és levetlek téged a kõszikláról, és kiégett hegygyé teszlek téged.
51:26 És belõled nem visznek követ a szegletre és a fundamentomra, mert örökkévaló pusztaság leszel, azt mondja az Úr.
51:27 Tûzzétek ki a zászlót az országban, fújjátok meg a trombitát a nemzetek között, avassátok fel ellene a nemzeteket, gyûjtsétek össze ellene az Ararátnak, Menninek és Askenáznak országait, válaszszatok õ ellene hadvezért, hozzátok ki a lovakat mint rettenetes sáskasereget.
51:28 Avassátok fel ellene a nemzeteket, Médiának királyait, az õ hadnagyait és minden fõemberét, és az õ birodalmának egész földét.
51:29 És megrendül a föld és rázkódik, mert az Úrnak gondolatai beteljesednek Babilon ellen, hogy Babilon földét pusztasággá, lakatlanná tegye.
51:30 Babilon vitézei felhagytak a viadallal, erõsségeikben ülnek, elfogyott a vitézségök, asszonyokká lettek, felgyújtották lakhelyeit, zárait letörték.
51:31 Futár futár elĂ© fut, Ă©s hĂrmondĂł a hĂrmondĂł elĂ©, hogy megjelentse a babiloni királynak, hogy bevĂ©tetett az õ városa mindenfelĂĽlrõl.
51:32 És a rĂ©vhelyek elfoglaltattak, Ă©s az állĂł tavak tĂ»zzel kiszárĂttattak, Ă©s a vitĂ©zek elrettentek.
51:33 Mert ezt mondja a seregek Ura, az Izráel Istene: Babilon leánya olyan, mint a szĂ©rĂ», itt van az õ tapostatásának ideje, egy kis hĂja mĂ©g, Ă©s eljõ az õ aratásának ideje.
51:34 Benyelt engem, megemésztett engem Nabukodonozor, a babiloni király, üres edénynyé tett engem, benyelt engem mint a sárkány, betöltötte a hasát az én csemegéimmel, [és] kivetett engemet.
51:35 Az én rajtam esett erõszak és az én testem Babilonra [térjen,] azt mondja a Sionnak lakója, és az én vérem Káldeának lakosaira, azt mondja Jeruzsálem!
51:36 AzĂ©rt ezt mondja az Ăšr: ĂŤmĂ©, Ă©n megĂtĂ©lem a te ĂĽgyedet, Ă©s bosszĂşt állok Ă©retted, Ă©s kiszáraztom az õ tengerĂ©t, Ă©s kiapasztom az õ forrását.
51:37 És Babilon kõrakássá lesz, sárkányok lakhelyévé, csudává, csúfsággá és lakatlanná lesz.
51:38 EgyĂĽtt ordĂtanak, mint az oroszlánok, harsognak, mint az oroszlánkölykök.
51:39 Az õ kedvöknek idejĂ©n kĂ©szĂtek nĂ©kik lakomát, Ă©s megrĂ©szegĂtem õket, hogy vĂgadjanak, Ă©s örökkĂ©valĂł álmot aludjanak, Ă©s fel ne serkenjenek, azt mondja az Ăšr.
51:40 Elõhozom õket, mint a bárányokat a megmetszésre, mint a kosokat a bakokkal egyetemben.
51:41 Mint bevétetett Sésák, és elfoglaltatott az egész földnek dicséreti! Milyen útálattá lett Babilon a nemzetek között!
51:42 Feljött Babilonra a tenger, habjainak özönĂ©vel elborĂttatott.
51:43 Városai pusztává, sivataggá és kopár földdé lesznek, a melyen senki sem lakik, sem embernek fia át nem megy rajta.
51:44 MegfenyĂtem BĂ©lt is Babilonban, Ă©s kivonom szájábĂłl, a mit benyelt, Ă©s többĂ© nem futnak hozzá a nemzetek, Babilonnak kõfala is ledõl.
51:45 Jõjjetek ki belõle, oh Ă©n nĂ©pem, Ă©s kiki szabadĂtsa meg lelkĂ©t az Ăšr haragjának tĂĽzĂ©tõl.
51:46 És el ne olvadjon a ti szĂvetek Ă©s ne fĂ©ljetek a hĂrtõl, a mely hallatszik e földön, mikor egyik esztendõben hĂr jõ, Ă©s a másik esztendõben is a hĂr, hogy erõszakosság van a földön, uralkodĂł [tör] uralkodĂłra!
51:47 AzĂ©rt ĂmĂ©, eljõnek a napok, Ă©s meglátogatom Babilon faragott kĂ©peit, Ă©s egĂ©sz földe megszĂ©gyenĂĽl, Ă©s minden õ megöltjei elhullanak õ közötte.
51:48 És örvendeznek Babilon felett az Ă©g Ă©s a föld Ă©s minden benne valĂłk, mert Ă©szak felõl eljõnek reá a pusztĂtĂłk, azt mondja az Ăšr.
51:49 Babilon is elesik, Izráel megölöttjei, a mint Babilonban is elhullottak az egész föld megölöttjei.
51:50 Menjetek el, a kik megszabadultatok a fegyvertõl, meg ne álljatok; emlékezzetek meg a távolból az Úrról, és jusson eszetekbe Jeruzsálem.
51:51 MegszĂ©gyenĂĽltĂĽnk, mert hallottuk a gyalázkodást, orczáinkat szĂ©gyen borĂtotta, mert idegenek jöttek az Ăšr házának szentsĂ©gĂ©be.
51:52 AzĂ©rt ĂmĂ©, eljõnek a napok, azt mondja az Ăšr, Ă©s meglátogatom az õ faragott kĂ©peit, Ă©s egĂ©sz földĂ©n sebesĂĽltek nyögnek.
51:53 Ha az Ă©gbe hág is fel Babilon, Ă©s ha megerõsĂti is az õ erõs magaslatát, pusztĂtĂłk törnek reá tõlem, azt mondja az Ăšr.
51:54 Kiáltás hallatszik Babilonból, és a Káldeusok földébõl nagy romlás.
51:55 Mert elpusztĂtja az Ăšr Babilont, Ă©s kiveszĂti belõle a nagy zajt, Ă©s zĂşgnak az õ habjai, mint a nagy vizek, hallatszik az õ szavok harsogása.
51:56 Mert pusztĂtĂł tör reá, Babilonra, Ă©s elfogatnak vitĂ©zei, eltörik az õ kĂ©zĂvök, mert a megfizetĂ©snek Istene, az Ăšr, bizonynyal megfizet.
51:57 És megrĂ©szegĂtem az õ fejedelmeit, bölcseit, hadnagyait, tiszttartĂłit Ă©s vitĂ©zeit, Ă©s örök álmot alusznak, Ă©s nem serkennek fel, azt mondja a király, a kinek neve Seregek Ura!
51:58 Ezt mondja a Seregek Ura: Babilon széles kõfala földig lerontatik, és az õ büszke kapuit tûz égeti meg, és a népek hiába munkálkodnak, és a nemzetek a tûznek, és kifáradnak.
51:59 Ez a szĂł, a melylyel Jeremiás prĂłfĂ©ta utasĂtotta Seráját, NĂ©ria fiát, a ki a Mahásiás fia volt, mikor õ Babilonba mĂ©ne SedĂ©kiással, a JĂşda királyával, királyságának negyedik esztendejĂ©ben; Serája pedig szállásmester vala.
51:60 És megĂrá Jeremiás egy könyvben mindazt a veszedelmet, a mely Babilont fogja Ă©rni, mindezeket a beszĂ©deket, a melyek megirattak Babilon felõl.
51:61 És monda Jeremiás Serájának: Mikor Babilonba jutsz, és látod és elolvasod mind e szókat,
51:62 Ezt mondjad: Uram, te szĂłlottál e hely ellen, hogy elveszĂtsed ezt annyira, hogy lakĂł ne legyen benne embertõl baromig, hanem örökkĂ©valĂł pusztaság legyen.
51:63 És mikor e könyv olvasását elvĂ©gzed, köss reá követ, Ă©s hajĂtsd be az Eufrátes közepĂ©be.
51:64 És ezt mondd: Így merül el Babilon, és meg nem menekedik a veszedelemtõl, a melyet én hozok reá, [akármint] fáradjanak. Eddig vannak a Jeremiás beszédei.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase