1:1 Jeremiásnak, Hilkiás fiának beszédei, a ki az Anatótban, Benjámin földén [lakó] papok közül vala;
1:2 A kihez szóla az Úr Jósiásnak, az Ammon fiának, Júda királyának napjaiban, az õ uralkodásának tizenharmadik esztendejében;
1:3 Továbbá Jójakimnak, a Jósiás fiának, Júda királyának napjaiban, Sedékiásnak, a Jósiás fiának, Júda királyának egészen tizenegyedik esztendejéig, Jeruzsálem fogságba viteléig, [a mi] az ötödik hónapban [vala;]
1:4 Szóla pedig az Úr nékem, mondván:
1:5 Mielõtt az anyaméhben megalkottalak, [már] ismertelek, és mielõtt az anyaméhbõl kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.
1:6 És mondék: Ah, ah Uram Isten! Ímé, én nem tudok beszélni; hiszen ifjú vagyok én!
1:7 Az Úr pedig monda nékem: Ne mondd [ezt:] Ifjú vagyok én; hanem menj mind azokhoz, a kikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, a mit parancsolok néked.
1:8 Ne fĂ©lj tõlök, mert Ă©n veled vagyok, hogy megszabadĂtsalak tĂ©ged! mond az Ăšr.
1:9 És kinyújtá az Úr az õ kezét, és megilleté számat, és monda nékem az Úr: Ímé, az én igéimet adom a te szádba!
1:10 Lásd, Ă©n e mai napon nĂ©pek fölĂ© Ă©s országok fölĂ© rendellek tĂ©ged, hogy gyomlálj, irts, pusztĂts, rombolj, Ă©pĂts Ă©s plántálj!
1:11 Szóla továbbá nékem az Úr, mondván: Mit látsz te, Jeremiás? És mondék: Mandulavesszõt látok én.
1:12 És monda nĂ©kem az Ăšr: JĂłl láttál, mert gondom van az Ă©n igĂ©mre, hogy beteljesĂtsem azt.
1:13 És másodszor is szóla hozzám az Úr, mondván: Mit látsz te? És felelék: Forró fazekat látok én, és pedig a szája észak felõl van.
1:14 És monda nékem az Úr: Észak felõl támad a veszedelem e földnek minden lakosára.
1:15 Mert ĂmĂ©, elõhĂvom Ă©n az Ă©szaki országok minden nemzetsĂ©gĂ©t, mondja az Ăšr, Ă©s eljõnek, Ă©s kiki felállĂtja az õ királyi szĂ©kĂ©t Jeruzsálem kapui elõtt, Ă©s köröskörĂĽl minden kerĂtĂ©se ellen, Ă©s JĂşdának minden városa ellen.
1:16 És kimondom ĂtĂ©leteimet felettök az õ mindenfĂ©le gonoszságukĂ©rt, minthogy elszakadtak tõlem, Ă©s idegen isteneknek áldoztak, Ă©s tulajdon kezeik munkáit imádták.
1:17 Te azért övezd fel derekadat, és kelj fel, és mondd meg nékik mindazt, a mit én parancsolok néked; meg ne riadj tõlök, különben én riasztalak el téged elõlök!
1:18 Mert ĂmĂ© Ă©n erõsĂtett várossá, vasoszloppá Ă©s Ă©rczbástyává teszlek ma tĂ©ged mind ez egĂ©sz földön, JĂşda királyai, fejedelmei Ă©s papjai ellen Ă©s a föld nĂ©pe ellen.
1:19 Viaskodni fognak ugyan ellened, de nem gyõznek meg tĂ©ged, mert Ă©n veled vagyok, azt mondja az Ăšr, hogy megszabadĂtsalak tĂ©ged.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase