22:1 Ezt mondja az Úr: Menj alá a Júda királyának házába, és beszéld el ezeket:
22:2 És ezt mondd: Halld meg az Úr szavát, Júda királya, a ki a Dávid királyi székében ülsz, te és a te szolgáid, és a te néped, a kik bejártok e kapukon!
22:3 Ezt mondja az Ăšr: Tegyetek ĂtĂ©letet Ă©s igazságot, Ă©s mentsĂ©tek meg a nyomorultat a nyomorgatĂł kezĂ©bõl! A jövevĂ©nyt, árvát Ă©s özvegyet pedig ne nyomorgassátok [Ă©s] rajta ne erõszakoskodjatok, Ă©s ártatlan vĂ©rt e helyen ki ne ontsatok.
22:4 Mert ha ezt cselekszitek, akkor királyok mennek be e háznak kapuin, a kik a Dávid székébe ülnek, szekereken és lovakon menvén õ, az õ szolgái és az õ népe.
22:5 Ha pedig nem hallgattok e szókra, én magamra esküszöm, azt mondja az Úr, hogy elpusztul e ház.
22:6 Mert Ăgy szĂłl az Ăšr a JĂşda királyának házához: [Ha] Gileád volnál nĂ©kem Ă©s a Libánon feje: mĂ©gis elpusztĂtlak tĂ©ged, [mint] a városokat, a melyekben nem laknak.
22:7 És felkĂ©szĂtem ellened a rablĂłkat, mindeniket az õ fegyverĂ©vel, Ă©s kivágják a te válogatott czĂ©drusaidat, Ă©s a tĂ»zre vetik.
22:8 És sok nĂ©p megy át e városon, Ă©s ezt mondják egymásnak: MiĂ©rt mĂvelte az Ăšr ezt e nagy várossal?
22:9 És ezt mondják: Azért, mert elhagyták az Úrnak, az õ Istenöknek frigyét, és idegen istenek elõtt borultak le és azoknak szolgáltak.
22:10 Ne sirassátok a halottat és ne bánkódjatok érte, hanem azt sirassátok, a ki elment, mert nem jõ vissza többé, és az õ szülõföldjét nem látja meg.
22:11 Mert ezt mondja az Úr Sallum felõl, Jósiásnak, a Júda királyának fia felõl, a ki uralkodik az õ atyja, Jósiás helyett: A ki kimegy e helybõl, nem tér többé ide vissza.
22:12 Hanem a helyen, a hová rabságra vitték, ott hal meg, és e földet nem látja többé.
22:13 Jaj annak, a ki hamisan Ă©pĂti házát, felházait pedig álnokul; a ki az õ felebarátjával ingyen szolgáltat, Ă©s munkájának bĂ©rĂ©t nĂ©ki meg nem adja.
22:14 A ki ezt mondja: Nagy házat Ă©pĂtek magamnak Ă©s tágas felházakat, Ă©s ablakait kiszĂ©lesĂti Ă©s czĂ©drusfával bĂ©leli meg Ă©s megfesti czinĂłberrel.
22:15 Király vagy-é azért, hogy czédrus után kivánkozol? A te atyád nem evett és ivott-é? De igazságot és méltányosságot cselekedett, azért jó dolga volt.
22:16 Igazságosan ĂtĂ©lte a szegĂ©nyt Ă©s a nyomorultat, azĂ©rt jĂł volt dolga. Nem ez-Ă© az igaz ismeret felõlem? azt mondja az Ăšr!
22:17 De a te szemeid Ă©s szĂved csak a te nyeresĂ©gedre vágynak, Ă©s az ártatlan vĂ©rĂ©re, Ă©s ragadozásra Ă©s erõszak elkövetĂ©sĂ©re.
22:18 Azért ezt mondja az Úr Joákimnak, Jósiás, Júda királya fiának: Nem siratják õt: Jaj atyám! Jaj húgom! nem siratják õt: Jaj uram! Jaj az õ dicsõségének.
22:19 Úgy temetik el, mint a szamarat, kivonják és elvetik Jeruzsálem kapuin kivül!
22:20 Menj fel a Libánonra és kiálts, és a Básánon emeld fel szódat és kiálts az Abarimról, mert szeretõid mind tönkre jutottak.
22:21 Szóltam néked, mikor jól volt dolgod, [de] ezt mondottad: Nem hallom. Ifjúságodtól fogva ez a te szokásod, hogy nem hallgattad az én szómat!
22:22 Minden pásztorodat szél emészti meg, és a szeretõid rabságra mennek; akkor szégyent vallasz majd és pironkodol minden gonoszságodért.
22:23 Te, a ki a Libánonon lakozol, a czédrusfákon fészkelsz: hogy fogsz majd nyögni, mikor fájdalmak lepnek meg, a gyermekszülõ vajudása?
22:24 Élek én, azt mondja az Úr, hogy ha Kóniás; Joákimnak, a Júda királyának fia pecsétgyûrû volna is az én jobbkezemben: mindazáltal onnan lerántanálak.
22:25 És odaadlak téged a te lelked keresõinek kezébe, és azoknak kezébe, a kiknek tekintetétõl félsz, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe és a Káldeusoknak kezébe.
22:26 És elvetlek téged és a te anyádat, a ki szûlt téged, idegen földre, a melyben nem születtetek, és ott haltok meg.
22:27 És nem jõnek vissza arra a földre, a melyre az õ lelkök visszajõni kivánkozik.
22:28 Avagy útálatos és elromlott edény-é ez a férfiú, ez a Kóniás, avagy oly edény-é, amelyben semmi gyönyörûség nincsen? Miért lökték el õt és az õ magvát, és dobták olyan földre, a melyet õk nem ismernek?
22:29 Föld, föld, föld! halld meg az Úrnak szavát!
22:30 Ezt mondja az Úr: Írjátok fel ezt a férfiút, mint gyermektelent, mint olyan embert, a kinek nem lesz jó elõmenetele az õ idejében; mert senkinek, a ki az õ magvából a Dávid székében ül, nem lesz jó állapotja, és nem uralkodik többé Júdában.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase