13:1 Ezt mondá az Ăšr nĂ©kem: Menj el, Ă©s vásárolj magadnak lenövet, Ă©s illeszd azt a derekadra, de vĂzbe ne vidd be azt!
13:2 És megvásároltam az övet, a mint az Úr rendelte vala, és derekamra illesztém.
13:3 És másodszor szól vala az Úr hozzám, mondván:
13:4 Vedd az övet, a melyet vásároltál, a mely a derekadon van, és kelj fel, és menj az Eufrateshez, és rejtsd el azt ott a kõszikla hasadékában.
13:5 És elmenék, és elrejtém azt az Eufratesnél, a mint megparancsolta nékem az Úr.
13:6 Sok nap mulva pedig [újra] monda nékem az Úr: Kelj fel, menj az Eufrateshez, és vedd el onnan az övet, a mely felõl parancsoltam, hogy ott rejtsd el.
13:7 És elmenĂ©k az Eufrateshez, Ă©s kiásám, Ă©s kivevĂ©m arrĂłl a helyrõl az övet, a hová elrejtettem azt, Ă©s ĂmĂ©, az öv rothadt vala, egĂ©szen hasznavehetetlen.
13:8 És szóla az Úr nékem, mondván:
13:9 Ezt mondja az Úr: Így rothasztom meg a Júda kevélységét, és a nagy Jeruzsálem kevélységét.
13:10 Ez a gonosz nĂ©p, a mely nem akar hallgatni az Ă©n beszĂ©deimre, a mely a maga szĂvĂ©nek hamisságában jár, Ă©s jár idegen istenek után, hogy azoknak szolgáljon, Ă©s azokat imádja: olyanná lesz majd, mint ez az öv, a mely egĂ©szen hasznavehetetlen.
13:11 Mert a miként derekára kapcsolja a férfi az övet; akként kapcsoltam magamhoz Izráelnek egész házát és Júdának egész házát, azt mondja az Úr, hogy legyenek az én népemmé, az én nevemre, dicséretemre és tisztességemre, de nem engedelmeskedtek.
13:12 Ilyen szókkal szólj azért nékik: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Minden tömlõt meg kell tölteni borral! És azt mondják néked: Avagy nem tudjuk-é jól, hogy minden tömlõt borral kell megtölteni?
13:13 Te pedig azt mondd nékik: Ezt mondja az Úr: Ímé betöltöm e földnek minden lakosát, és a királyokat, a kik Dávid trónján ülnek, és a papokat, a prófétákat, és Jeruzsálemnek minden lakosát részegséggel;
13:14 És összeĂĽtöm õket, egyiket a másikhoz, az atyákat Ă©s a fiakat egyĂĽtt, azt mondja az Ăšr; nem kegyelmezek meg, Ă©s nem kedvezek, Ă©s nem leszek irgalmas, hogy el ne veszĂtsem õket!
13:15 Hallgassatok és figyelmezzetek; ne fuvalkodjatok fel, mert az Úr szólott!
13:16 DicsõĂtsĂ©tek az Urat, a ti Isteneteket, mielõtt setĂ©tsĂ©get szerezne, Ă©s mielõtt megĂĽtnĂ©tek lábaitokat a setĂ©t hegyekben; mert világosságot vártok, Ă©s halál árnyĂ©kává változtatja azt, Ă©s sĂ»rĂ» homálylyá fordĂtja!
13:17 Ha pedig nem hallgatjátok ezt: sĂrni fog az Ă©n lelkem a rejtekhelyeken [a ti] kevĂ©lysĂ©g[tek] miatt, Ă©s zokogva zokog; a szemem pedig könyeket hullat, mert az Ăšr nĂ©pe fogságba vitetik.
13:18 Mondd meg a királynak és a királynéasszonynak: Alázzátok meg magatokat, és üljetek veszteg, mert leesik fejetekrõl a ti dicsõségtek koronája!
13:19 A dél felõl való városok bezároltatnak, és nem lesz, a ki megnyissa [azokat;] fogságra vitetik Júda egészen, fogságra vitetik mindenestül!
13:20 Emeljétek fel szemeiteket, és nézzétek azokat, a kik északról jõnek! Hol van a nyáj, a mely néked adatott, a te dicsõségednek juhnyája?
13:21 Mit mondasz, hogy ha megfenyĂt tĂ©ged? Hiszen te oktattad õket magad ellen, fejedelmekkĂ© [tetted fejeden!] A fájdalmak nem környĂ©keznek-Ă© mĂ©g tĂ©ged, mint a szĂĽlõasszonyt?
13:22 És ha azt mondod a te szĂvedben: MiĂ©rt következnĂ©nek ezek reám? A te hamisságod sokaságáért takartatik fel a te ruhád, Ă©s lesznek mezĂtelenekkĂ© a te sarkaid.
13:23 Elváltoztathatja-é bõrét a szerecsen, és a párducz az õ foltosságát? [Úgy] ti is cselekedhettek jót, a kik megszoktátok a gonoszt.
13:24 Azért szétszórom õket, a mint hányja-veti a pozdorját a pusztának szele.
13:25 Ez a te sorsod, a te kimért részed én tõlem, ezt mondja az Úr, a ki elfelejtkeztél én rólam, és hittél a hazugságnak.
13:26 AzĂ©rt Ă©n is arczodra borĂtom fel a te ruhádat, hogy láthatĂł legyen a te gyalázatod!
13:27 A te paráznaságaidat és nyihogásaidat, bujálkodásodnak undokságát: a halmokon, a mezõn láttam a te útálatosságaidat. Jaj néked Jeruzsálem! Nem leszel tiszta ezután [se?] Meddig még?
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase