21:1 És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az õ ajándékaikat a perselybe.
21:2 Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.
21:3 És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete:
21:4 Mert mind ezek az õ fölöslegükbõl vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az õ szegénységébõl minden vagyonát, a mije volt, oda veté.
21:5 És mikor nĂ©melyek mondának a templom felõl, hogy szĂ©p kövekkel Ă©s ajándĂ©kokkal van felĂ©kesĂtve, monda:
21:6 Ezekbõl, a miket láttok, jõnek napok, melyekben kõ kövön nem marad, mely le nem romboltatnék.
21:7 Megkérdék pedig õt, mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek?
21:8 Õ pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jõnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idõ elközelgett; ne menjetek azért utánok.
21:9 És mikor hallotok háborúkról és zendülésekrõl, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni elõbb, de nem [jõ] mindjárt a vég.
21:10 Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen;
21:11 És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égbõl.
21:12 De mind ezeknek elõtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek [titeket,] adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.
21:13 De ebbõl néktek lesz tanúbizonyságotok.
21:14 TökĂ©ljĂ©tek el azĂ©rt a ti szĂvetekben, hogy nem gondoskodtok elõre, hogy mit feleljetek vĂ©delmetekre:
21:15 Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.
21:16 Elárulnak pedig titeket szülõk és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek [némelyeket] ti közületek.
21:17 És gyûlöletesek lesztek mindenki elõtt az én nevemért.
21:18 De fejeteknek egy hajszála sem vész el.
21:19 A ti béketûréstek által nyeritek meg lelketeket.
21:20 Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektõl körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az õ elpusztulása.
21:21 Akkor a kik Júdeában [lesznek,] fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból; és a kik a mezõben, ne menjenek be abba.
21:22 Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik megĂrattak.
21:23 Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.
21:24 És elhullanak fegyvernek Ă©le által, Ă©s fogva vitetnek minden pogányok közĂ©; Ă©s Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktĂłl, mĂglen betelik a pogányok ideje.
21:25 És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,
21:26 Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erõsségei megrendülnek.
21:27 És akkor meglátják az embernek Fiát eljõni a felhõben, hatalommal és nagy dicsõséggel.
21:28 Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.
21:29 Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat:
21:30 Mikor immár hajtanak, és [ezt] látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.
21:31 Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.
21:32 Bizony mondom nĂ©ktek, hogy e nemzetsĂ©g el nem mĂşlik, mĂgnem mind ezek meglesznek.
21:33 Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.
21:34 De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjĂ©k a ti szĂvetek dobzĂłdásnak, rĂ©szegsĂ©gnek Ă©s ez Ă©let gondjainak miatta, Ă©s váratlanul reátok ne jõjjön az a nap:
21:35 Mert mintegy tõr, Ăşgy lep meg mindeneket, a kik az egĂ©sz föld szĂnĂ©n lakoznak.
21:36 Vigyázzatok azért minden idõben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia elõtt!
21:37 TanĂt vala pedig naponta a templomban; Ă©jszakára pedig kimenvĂ©n, a hegyen vala, mely Olajfák [hegyĂ©nek] neveztetik.
21:38 És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy õt hallgassa a templomban.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase