14:1 És lõn mikor a fõfarizeusok közül egynek házához ment szombatnapon kenyeret enni, azok leselkednek vala õ utána.
14:2 És ĂmĂ© egy vĂzkĂłros ember vala õ elõtte.
14:3 És felelvĂ©n JĂ©zus, szĂłla a törvĂ©nytudĂłknak Ă©s a farizeusoknak, mondván: Szabad-Ă© szombat[nap]on gyĂłgyĂtani?
14:4 Azok pedig hallgatának. És õ megfogván azt, meggyĂłgyĂtá Ă©s elbocsátá.
14:5 És felelvén nékik, monda: Ki az közületek, a kinek szamara vagy ökre a kútba esik, és nem vonja ki azt azonnal szombatnapon?
14:6 És nem felelhetnek vala õ ellene semmit ezekre.
14:7 És egy példázatot monda a hivatalosoknak, mikor észre vevé, mimódon válogatják a fõ helyeket; mondván nékik:
14:8 Mikor valaki lakodalomba hĂv, ne ĂĽlj a fõ helyre; mert netalán náladnál nagyobb tiszteletben állĂł embert is hivott meg az,
14:9 És eljövĂ©n az, a ki mind tĂ©ged, mind azt meghĂvta, ezt mondja majd nĂ©ked: Engedd ennek a helyet! És akkor szĂ©gyennel az utolsĂł helyre fogsz ĂĽlni.
14:10 Hanem mikor meghĂvnak, menj el Ă©s ĂĽlj le az utolsĂł helyre; hogy mikor eljõ az, a ki tĂ©ged meghĂvott, ezt mondja nĂ©ked: Barátom ĂĽlj feljebb! Akkor nĂ©ked dicsõsĂ©ged lesz azok elõtt, a kik veled egyĂĽtt ĂĽlnek.
14:11 Mert mindenki, a ki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik.
14:12 Monda pedig annak is, a ki õt meghĂvta: Mikor ebĂ©det vagy vacsorát kĂ©szĂtesz, ne hĂvd barátaidat, se testvĂ©reidet, se rokonaidat, se gazdag szomszĂ©daidat; nehogy viszont õk is meghĂvjanak tĂ©ged, Ă©s visszafizessĂ©k nĂ©ked.
14:13 Hanem mikor lakomát kĂ©szĂtesz, hĂvd a szegĂ©nyeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat:
14:14 És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor.
14:15 Hallván pedig ezeket egy azok közül, a kik [õ vele] együtt ülnek vala, monda néki: Boldog az, a ki eszik kenyeret az Isten országában.
14:16 Ă• pedig monda annak: Egy ember kĂ©szĂte nagy vacsorát, Ă©s sokakat meghĂva;
14:17 És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész!
14:18 És mindnyájan egyenlõképen kezdék magokat mentegetni. Az elsõ monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem!
14:19 És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem!
14:20 A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek.
14:21 Mikor azért az a szolga haza ment, megmondá ezeket az õ urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az õ szolgájának: Eredj hamar a város utczáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide.
14:22 És monda a szolga: Uram, meglett a mint parancsolád, és mégis van hely.
14:23 Akkor monda az Ăşr a szolgának: Eredj el az utakra Ă©s a sövĂ©nyekhez, Ă©s kĂ©nyszerĂts bejõni [mindenkit], hogy megteljĂ©k az Ă©n házam.
14:24 Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat.
14:25 Megy vala pedig õ vele nagy sokaság; és megfordulván, monda azoknak:
14:26 Ha valaki Ă©n hozzám jõ, Ă©s meg nem gyĂ»löli az õ atyját Ă©s anyját, felesĂ©gĂ©t Ă©s gyermekeit, fitestvĂ©reit Ă©s nõtestvĂ©reit, sõt mĂ©g a maga lelkĂ©t is, nem lehet az Ă©n tanĂtványom.
14:27 És valaki nem hordozza az õ keresztjĂ©t, Ă©s Ă©n utánam jõ, nem lehet az Ă©n tanĂtványom.
14:28 Mert ha közĂĽletek valaki tornyot akar Ă©pĂteni, nemde elõször leĂĽlvĂ©n felszámĂtja a költsĂ©get, ha van-Ă© mivel elvĂ©gezze?
14:29 Nehogy minekutána fundamentomot vetett, Ă©s elvĂ©gezni nem bĂrja, csĂşfolni kezdje õt mindenki, a ki látja,
14:30 Ezt mondván: Ez az ember elkezdette az Ă©pĂtĂ©st, Ă©s nem bĂrta vĂ©ghez vinni!
14:31 Vagy valamely király, mikor háborĂşba megy, hogy egy másik királlyal megĂĽtközzĂ©k, nemde leĂĽlvĂ©n elõször tanácskozik, hogy tĂzezerrel szembeszállhat-Ă© azzal, a ki õ ellene hĂşszezerrel jött?
14:32 Mert különben még mikor amaz távol van, követséget küldvén, megkérdezi a békefeltételeket.
14:33 EzenkĂ©pen azĂ©rt valaki közĂĽletek bĂşcsĂşt nem vesz minden javaitĂłl, nem lehet az Ă©n tanĂtványom.
14:34 JĂł a sĂł: de ha a sĂł megĂzetlenĂĽl, mivel sĂłzzák meg?
14:35 Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas: kivetik azt. A kinek van füle a hallásra, hallja.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase