47:1 És visszatĂ©rĂte engem a ház ajtajához, Ă©s ĂmĂ©, vĂz jõ vala ki a ház kĂĽszöbe alĂłl napkelet felĂ©, mert a ház eleje kelet felĂ© vala, Ă©s a vĂz aláfoly vala a ház jobb oldala alĂłl az oltártĂłl dĂ©lre.
47:2 És kivitt engem az Ă©szaki kapu Ăştján, Ă©s elhordoza engem a kivĂĽl valĂł Ăşton a kĂĽlsõ kapuhoz, mely napkeletre nĂ©z, Ă©s ĂmĂ©, a vĂz ott forr vala ki a jobb oldal alĂłl.
47:3 Mikor kimĂ©ne az a fĂ©rfiĂş napkelet felĂ©, mĂ©rõzsinĂłrral a kezĂ©ben, mĂ©re ezer singet; Ă©s átvitt engem a vizen, a vĂz bokáig Ă©r vala.
47:4 És mĂ©re ismĂ©t ezeret, Ă©s átvitt engem a vizen, a vĂz pedig tĂ©rdig Ă©r vala. És mĂ©re ismĂ©t ezeret Ă©s átvitt engem s a vĂz derĂ©kig Ă©r vala.
47:5 És mĂ©re mĂ©g ezeret, [s vala olyan] folyĂł, hogy át nem mehetĂ©k rajta, mert magas vala a vĂz, megĂşszni valĂł vĂz, folyĂł, mely meg nem lábolhatĂł.
47:6 És monda nékem: Láttad-é, embernek fia? És visszavezete engem a folyó partján.
47:7 És mikor visszatĂ©rtem, ĂmĂ©, a folyĂł partján igen sok fa vala mindkĂ©t felõl.
47:8 És mondá nĂ©kem: Ez a vĂz a keleti tájĂ©kra foly ki, Ă©s a lapáczra megyen alá, Ă©s a tengerbe megyen be, a tengerbe szakad, Ă©s meggyĂłgyul a vĂz.
47:9 És lĂ©szen, hogy minden Ă©lõ állat, a mely nyĂĽzsög, valahova e folyam bemegyen, Ă©lni fog; Ă©s a halaknak nagy bõsĂ©gök lĂ©szen, mert ez a vĂz bement oda, Ă©s azok meggyĂłgyulnak, Ă©s Ă©l minden, valahova e folyĂł bement.
47:10 És lészen, hogy halászok állanak rajta Éngeditõl Énegláimig: varsák kivetõ helye lészen; nemök szerint lesznek benne a halak, mint a nagy tenger halai, nagy bõséggel.
47:11 Mocsarai és tócsái pedig nem gyógyulnak meg, só helyei lesznek.
47:12 És a folyó mellett, mind a két partján mindenféle ennivaló [gyümölcs] fája nevekedik fel; leveleik el nem hervadnak és gyümölcseik el nem fogynak; havonként új meg új gyümölcsöt teremnek, mert vizök onnét a szenthelybõl foly ki; és gyümölcsük eledelre és leveleik orvosságra valók.
47:13 És monda az Úr Isten: Ez a határ, a mely szerint örökségül osszátok el magatok közt a földet Izráel tizenkét törzsöke szerint, Józsefnek két örökséget.
47:14 És vegyétek azt örökségül mindnyájan egyenlõen, mivelhogy fölemeltem kezemet, hogy atyáitoknak adom azt, tehát essék néktek az a föld örökségül.
47:15 És ez legyen a föld határa, észak felé a nagy-tengertõl, Hetlónon át Sedádnak menve:
47:16 Hamát, Berótha, Szibraim, mely Damaskus határa és Hamát határa közt van, a középsõ Hásér, mely Havrán határán van.
47:17 Így legyen a határ a tengertõl Haczar-Énónig Damaskus határán és azontúl északra, és Hamát határán: ez az északi oldal.
47:18 És a keleti oldalon: Havrán és Damaskus és Gileád között és Izráel földje között a Jordán legyen; ama határtól a keleti tengerig mérjétek: ez a keleti oldal.
47:19 És a déli oldalon dél felé: Támártól a versengések vizéig Kádesben, [azután] a folyó felé a nagy-tengerig: ez a déli oldal dél felé.
47:20 És a nyugoti oldal: a nagy-tenger, ama határtól fogva addig, a hol egyenesen Hamátba menni: ez a nyugoti oldal.
47:21 És oszszátok el ezt a földet magatok közt Izráel nemzetségei szerint.
47:22 És legyen, hogy sorsvetéssel oszszátok el azt magatok közt és a jövevények közt, a kik közöttetek lakoznak, a kik közöttetek fiakat nemzettek, és úgy tartsátok õket, mint a ki ott született az Izráel fiai között: veletek együtt sorsvetéssel legyen örökségök Izráel nemzetségei között.
47:23 És úgy legyen, hogy a mely nemzetséggel lakozik a jövevény, ott adjátok ki az õ örökségét. Ezt mondja az Úr Isten.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase