4:1 És te, embernek fia, végy magadnak egy téglát, tedd azt elõdbe, és véss reá egy várost, Jeruzsálemet,
4:2 És indĂts ellene ostromot, Ă©s Ă©pĂts ellene tornyot, tölts ellene sánczot, Ă©s indĂts ellene táborokat, Ă©s állass ellene faltörõ kosokat köröskörĂĽl.
4:3 És végy magadnak egy vasserpenyõt, és állasd fel azt vasfal gyanánt te közted és a város között, és irányozd tekintetedet erõsen reá, és legyen ostrom alatt, és te ostromold. Jel ez az Izráel házának.
4:4 Te pedig feküdj baloldaladra és vesd az Izráel háza vétkét arra; a napok száma szerint, a mennyin azon fekszel, viseljed vétköket.
4:5 Én pedig meghatároztam néked az õ vétkök éveit napok száma szerint, háromszázkilenczven napban; eddig viseljed az Izráel házának vétkét.
4:6 És ha ezeket kitöltötted, fekĂĽdj a jobboldaladra másodszor, Ă©s viseld a JĂşda házának vĂ©tkĂ©t negyven napig; egy-egy napot egy-egy esztendõül számĂtottam nĂ©ked.
4:7 És Jeruzsálem ostromára irányozd erõsen tekintetedet, és karod feltûrve legyen, és prófétálj õ ellene.
4:8 S ĂmĂ© köteleket vetettem reád, hogy meg ne fordulhass egyik oldaladrĂłl a másikra, mĂg betöltöd ostromodnak napjait.
4:9 És vĂ©gy magadnak bĂşzát Ă©s árpát Ă©s babot Ă©s lencsĂ©t Ă©s kölest Ă©s tönkölyt, Ă©s tedd ezeket egy edĂ©nybe, Ă©s ezekbõl csinálj magadnak kenyeret; a napok száma szerint, a mĂg oldaladon fekszel, háromszázkilenczven napon egyed azt.
4:10 A te ételed pedig, a melylyel élsz, legyen súly szerint húsz siklus egy napra; idõrõl-idõre egyed azt.
4:11 És vizet mérték szerint igyál, a hinnek hatodrészét igyad idõrõl-idõre.
4:12 És ételedet árpa-lepény formájában egyed, és emberi ganéj tõzegénél süssed azt szemök láttára.
4:13 És mondá az Úr: Így eszik az Izráel fiai tisztátalan kenyeröket a pogányok közt, a kik közé õket kiûzöm.
4:14 És mondĂ©k: Ah, ah, Uram Isten! ĂmĂ© az Ă©n lelkem soha meg nem fertĂ©ztetett, Ă©s dögöt Ă©s vadtĂłl szaggatottat nem ettem ifjĂşságomtĂłl fogva ez ideig, Ă©s számon be nem ment tisztátalan hĂşs.
4:15 És mondá nékem: Nézd, marhaganéjt engedek néked emberi tõzeg helyett, hogy annál süsd meg a te kenyeredet.
4:16 És mondá nĂ©kem: Embernek fia! ĂmĂ© Ă©n eltöröm a kenyĂ©rnek botját Jeruzsálemben, Ă©s eszik kenyeröket mĂ©rtĂ©kkel Ă©s rettegĂ©ssel, Ă©s vizöket mĂ©rtĂ©kkel Ă©s ájulással iszszák.
4:17 AzĂ©rt, hogy kenyĂ©r Ă©s vĂz nĂ©lkĂĽl szĂ»kölködjenek, Ă©s elborzadjanak mindnyájan, Ă©s megrothadjanak az õ vĂ©tkökben.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase