15:1 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
15:2 Embernek fia! mire való a szõlõtõke fája egyéb fa között, a venyige, mely az erdõ fái között van?
15:3 Avagy vesznek-é abból fát, hogy valami eszközt csináljanak belõle? avagy vesznek-é belõle szeget, hogy mindenféle edényt akaszszanak reá?
15:4 Ímé a tûznek adatott, hogy megemészsze; két végét megemésztette már a tûz, és közepe megpörkölõdött, vajjon való-é valami eszközre?
15:5 ĂŤmĂ©, mĂg Ă©p vala, semmi eszközre nem vala jĂł; menynyivel kevĂ©sbbĂ© csinálhatnak belõle valamit most, mikor a tĂ»z megemĂ©sztette Ă©s megpörkölõdött!
15:6 AzĂ©rt Ăgy szĂłl az Ăšr Isten: A mint a szõlõtõke fáját az erdõ fái közĂĽl a tĂ»znek adtam megemĂ©sztĂ©sre, Ăşgy adtam oda Jeruzsálem lakĂłit;
15:7 És ellenök fordĂtom arczomat. A tĂ»zbõl jöttek ki Ă©s a tĂ»z emĂ©szsze meg õket, Ă©s megtudjátok, hogy Ă©n vagyok az Ăšr, mikor arczomat ellenök fordĂtom.
15:8 És teszem a földet pusztasággá, mivelhogy elpártoltak tõlem, ezt mondja az Úr Isten.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase