31:1 És lõn a tizenegyedik esztendõben, a harmadik hónapban, a hónap elsején, lõn az Úr szava hozzám, mondván:
31:2 Embernek fia! szólj a Faraónak, Égyiptom királyának és az õ sokaságának: Kihez vagy hasonló a te nagyságodban?
31:3 Ímé, Assúr czédrus vala a Libánonon, szép ágakkal és sûrû galyaival árnyékot tartó s magas növésû, melynek felhõkig ért a teteje.
31:4 VĂz nevelte nagygyá, a mĂ©lysĂ©g [vizei] tettĂ©k magassá, folyĂłikkal körĂĽljárták ĂĽltetĂ©se földjĂ©t, s [csak] folyásaikat bocsáták a mezõ egyĂ©b fáihoz.
31:5 Ennekokáért lõn magasb növĂ©se a mezõ minden fájánál: s megsokasulának ágai, s hosszĂşra nevekedĂ©nek galyai a sok vĂztõl, midõn kiterjesztĂ© azokat.
31:6 Az õ ágain csinál vala fészket minden égi madár, és galyai alatt fiadzott a mezõ minden vada, s árnyékában lakik vala sokmindenféle nép.
31:7 És szĂ©ppĂ© lõn magasságával, hosszan kiterjedt ágaival, mert gyökere sok vĂz felĂ© [nyĂşlik] vala.
31:8 A czédrusok el nem takarák õt az Isten kertjében, a cziprusok nem valának hasonlók ágaihoz, s a platánoknak nem valának olyan galyai, mint néki; Isten kertjében egy fa sem vala hasonló hozzá az õ szépségében.
31:9 SzĂ©ppĂ© tõm õt az õ sok ágaival, Ăşgy hogy irĂgykedett rá Éden minden fája az Isten kertjĂ©ben.
31:10 Ennekokáért Ăgy szĂłl az Ăšr Isten: Mivelhogy magasra nevekedtĂ©l, Ă©s fölemelĂ© tetejĂ©t a felhõk közĂ©, Ă©s szĂve felfuvalkodott az õ magasságában:
31:11 Azért adom õt a nemzetek urának kezébe, bánjék el vele, gonoszságáért kiûztem õt.
31:12 És kivágták õt az idegenek, a nemzetek legkegyetlenebbjei, Ă©s leterĂtettĂ©k. A hegyekre Ă©s minden völgyekbe hullottak ágai, Ă©s összetörtek galyai a föld minden mĂ©lysĂ©gĂ©ben, Ă©s leszállt árnyĂ©kábĂłl a föld minden nĂ©pe, Ă©s ott hagyták õt.
31:13 Ledõlt törzsökén lakik vala minden égi madár, és ágaihoz [gyül ]vala a mezõ minden vada;
31:14 AzĂ©rt, hogy magasra ne nevekedjĂ©k egy vĂz mellett valĂł fa se, Ă©s föl ne emelje tetejĂ©t a felhõk közĂ©; hogy ne bĂzzĂ©k önmagában kevĂ©lyen senki a vĂzivĂłk közĂĽl; mert mindnyájan halálra adattak a mĂ©lysĂ©g országába az emberek fiai közt azokhoz, a kik sĂrgödörbe szálltak.
31:15 ĂŤgy szĂłl az Ăšr Isten: Azon a napon, a melyen sĂrba alámĂ©ne, gyászba öltöztetĂ©m miatta a mĂ©lysĂ©g vizeit, Ă©s megtartĂłztatám folyĂłikat, Ăşgy hogy a sok vĂz elzáratĂ©k, s meggyászoltatám õt a Libánonnal, Ă©s a mezõ minden fája elepede miatta.
31:16 Zuhanásának hangja miatt megreszkettetĂ©m a nemzeteket, mikor leszállĂtám õt a sĂrba egyĂĽtt velök, kik sĂrgödörbe szállnak; Ă©s vĂgasztalást võn a mĂ©lysĂ©g országában Éden minden fája, a Libánon szĂ©psĂ©ge Ă©s java, minden vĂzivĂł.
31:17 Ezek is alászállottak vele a sĂrba azokhoz, a kik fegyverrel ölettek meg, s a kik mint segĂtõtársai árnyĂ©kában ĂĽlĂ©nek a nemzetek között.
31:18 Kihez vagy hát hasonlĂł dicsõsĂ©gben Ă©s nagyságban Éden fái közt!? Hiszen le fogsz szállĂttatni Éden fáival a mĂ©lysĂ©g országába; körĂĽlmetĂ©letlenek közt fekĂĽszöl egyĂĽtt a fegyverrel megölettekkel. A FaraĂł ez Ă©s minden sokasága, ezt mondja az Ăšr Isten.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase