14:1 És jövének hozzám férfiak Izráel vénei közül, és leülének én elõttem.
14:2 És lõn az Úrnak beszéde hozzám, mondván:
14:3 Embernek fia! Ezek a fĂ©rfiak fölvettĂ©k bálványaikat szĂvökbe, Ă©s vĂ©tkeik botránkozását orczáik elĂ© állĂtották. Vajjon engedjem-Ă©, hogy megkĂ©rdezzenek engem?
14:4 Ezokáért szĂłlj velök, Ă©s mondjad nĂ©kik: Ezt mondja az Ăšr Isten: Valaki az Izráel házábĂłl bálványait szĂvĂ©be fölveszi, Ă©s vĂ©tkĂ©nek botránkozását teszi orczái elĂ©, Ă©s megy a prĂłfĂ©tához: Ă©n, az Ăšr felelek meg annak Ă©nmagam által bálványainak sokasága miatt;
14:5 Hogy megragadjam Izráel házát az õ szĂvökben, a kik elfordultak tõlem bálványaik miatt mindnyájan.
14:6 Ezokáért mondjad Izráel házának: Ezt mondja az Ăšr Isten: TĂ©rjetek meg, Ă©s forduljatok el bálványaitoktĂłl Ă©s minden ĂştálatosságtoktĂłl fordĂtsátok el orczátokat.
14:7 Mert valaki az Izráel házábĂłl Ă©s a jövevĂ©nyek közĂĽl, a kik Izráelben laknak, elhajlik tõlem, Ă©s az õ bálványait veszi föl szĂvĂ©be, Ă©s vĂ©tkĂ©nek botránkozását teszi orczája elĂ©, Ă©s megyen a prĂłfĂ©tához, hogy ez tanácsot kĂ©rjen õ nĂ©ki Ă©n tõlem: Ă©n, az Ăšr felelek meg annak Ă©nmagam által;
14:8 És ellene fordĂtom orczámat annak a fĂ©rfiĂşnak, Ă©s vetem õt jegyĂĽl Ă©s közbeszĂ©dĂĽl, Ă©s kiirtom nĂ©pem közĂĽl, Ă©s megtudjátok, hogy Ă©n vagyok az Ăšr!
14:9 Ha pedig a próféta megtéveszteni engedi magát, hogy kijelentést adjon: én, az Úr tévesztettem meg azt a prófétát; és kinyújtom kezemet ellene, és kivesztem õt az én népem, Izráel közül.
14:10 És viselik vétköket; a milyen a kérdezõ vétke, olyan legyen a próféta vétke is.
14:11 Azért, hogy el ne tévelyedjék többé Izráel háza én tõlem, és többé meg ne fertéztessék magokat minden õ elszakadásukkal, hanem legyenek az én népem és én legyek Istenök, ezt mondja az Úr Isten.
14:12 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
14:13 Embernek fia! ha valamely ország vétkeznék ellenem, elpártolván tõlem, és én kinyújtván kezemet ellene, eltörném néki a kenyérnek botját, és bocsátanék reá éhséget, és kiirtanék belõle embert és barmot;
14:14 És ha volna ez a három fĂ©rfiĂş benne: NoĂ©, Dániel Ă©s JĂłb: akkor õk az õ igazságukkal a magok lelkĂ©t megszabadĂtanák, azt mondja az Ăšr Isten.
14:15 Ha gonosz vadállatokat bocsátanék át az országon, hogy azt gyermektelenné tegyék, és az pusztává lenne, a melyen senki át nem menne a vadállatok miatt:
14:16 Benne ama három fĂ©rfiĂş (Ă©lek Ă©n, az Ăšr Isten mondja) sem fiakat, sem leányokat meg nem szabadĂtana, csak magokat szabadĂtanák meg, az ország pedig pusztává lenne.
14:17 Avagy ha fegyvert hoznék amaz országra, és mondanám: fegyver, menj át ez országon! és kiirtanék belõle embert és barmot,
14:18 És ama három fĂ©rfiĂş benne volna, Ă©lek Ă©n, az Ăšr Isten mondja, nem szabadĂtana meg sem fiakat, sem leányokat, hanem csak magokat szabadĂtanák meg.
14:19 Avagy ha döghalált bocsátanék arra az országra, és kiönteném búsulásomat reá vérben, hogy kiirtsak belõle embert és barmot,
14:20 S NoĂ©, Dániel Ă©s JĂłb benne volna: Ă©lek Ă©n, az Ăšr Isten mondja, nem szabadĂtanának meg sem fiat, sem leányt; õk igazságukkal csak a magok lelkĂ©t szabadĂtanák meg.
14:21 Mert Ăgy szĂłl az Ăšr Isten: Mennyivel inkább, ha e nĂ©gy nehĂ©z ĂtĂ©letemet: a fegyvert, Ă©hsĂ©get, vadállatot Ă©s döghalált bocsátom Jeruzsálemre, hogy kiirtsak belõle embert Ă©s barmot!
14:22 ĂŤmĂ©, megmaradnak benne nĂ©mely menekĂĽltek, a kiket kivezetnek, fiak Ă©s leányok; ĂmĂ© õk kimennek hozzátok, hogy lássátok Ăştjokat Ă©s cselekedeteiket, Ă©s vĂgasztalást vegyetek a veszedelembõl, melyet Jeruzsálemre hoztam, mindarra nĂ©zve, a mit hoztam reá.
14:23 És megvĂgasztalnak titeket, ha látjátok Ăştjokat Ă©s cselekedeteiket megismeritek, hogy nem hiába cselekedtem mindazt, a mit cselekedtem vele, ezt mondja az Ăšr Isten.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase