9:1 Azután monda nĂ©kik: Bizony mondom nĂ©ktek, hogy vannak nĂ©melyek az itt állĂłk között, a kik nem kĂłstolnak addig halált, a mĂg meg nem látják, hogy az Isten országa eljött hatalommal.
9:2 És hat nap múlva magához vevé Jézus Pétert és Jakabot és Jánost, és felvivé õket csupán magukban egy magas hegyre. És elváltozék elõttük;
9:3 És a ruhája fĂ©nyes lõn, igen fehĂ©r, mint a hĂł, mihez hasonlĂłt a ruhafestõ e földön nem fehĂ©rĂthet.
9:4 És megjelenék nékik Mózes Illéssel együtt, és beszélnek vala Jézussal.
9:5 Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Mester, jó nékünk itt lenni: csináljunk azért három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.
9:6 De nem tudja vala mit beszél, mivelhogy megrémülének.
9:7 És felhõ támada, mely õket befogá, és a felhõbõl szózat jöve, mondván: Ez az én szerelmes Fiam; õt hallgassátok.
9:8 És mikor nagyhirtelen körültekintének, senkit sem látának többé maguk körül, egyedül a Jézust.
9:9 Mikor pedig a hegyrõl leszállának, megparancsolá nékik, hogy senkinek se beszéljék el, a mit láttak vala, csak a mikor az embernek Fia a halálból feltámad.
9:10 És ezt a szót megtarták magukban, tudakozván egymás között, mit tesz a halálból feltámadni?
9:11 És megkĂ©rdezĂ©k õt, mondván: MiĂ©rt mondják az ĂrástudĂłk, hogy elõbb IllĂ©snek kell eljõnie?
9:12 Ă• pedig felelvĂ©n, monda nĂ©kik: IllĂ©s ugyan elõbb eljövĂ©n helyre állĂt mindent; de hogyan van az embernek FiárĂłl megĂrva, hogy sokat kell szenvednie Ă©s megvettetnie?
9:13 De mondom nĂ©ktek, hogy IllĂ©s is eljött, Ă©s azt cselekedtĂ©k vele, a mit akartak, a mint meg van Ărva õ felõle.
9:14 És mikor a tanĂtványokhoz ment vala, nagy sokaságot láta körĂĽlöttök, Ă©s ĂrástudĂłkat, a kik azokkal versengenek vala.
9:15 És az egész sokaság meglátván õt, azonnal elálmélkodék, és hozzásietvén köszönté õt.
9:16 Ă• pedig megkĂ©rdezĂ© az ĂrástudĂłkat: Mit versengetek ezekkel?
9:17 És felelvén egy a sokaságból, monda: Mester, ide hoztam hozzád az én fiamat, a kiben néma lélek van.
9:18 És a hol csak elõfogja, szaggatja õt; õ pedig tajtĂ©kot tĂşr, a fogát csikorgatja, Ă©s elfonnyad. Mondám hát tanĂtványaidnak, hogy Ă»zzĂ©k ki azt, de nem tudták.
9:19 Õ pedig felelvén néki, monda: Óh hitetlen nemzetség, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok õt hozzám.
9:20 És hozzá vivék azt; és mihelyt õ meglátta azt, a lélek azonnal szaggatá azt; és leesvén a földre, tajtékot túrván fetreng vala.
9:21 És megkérdezé az atyját: Mennyi ideje, hogy ez esett rajta? Az pedig monda: Gyermeksége óta.
9:22 És gyakorta vetĂ© õt tĂ»zbe is, vĂzbe is, hogy elveszĂtse õt; de ha valamit tehetsz, lĂ©gy segĂtsĂ©gĂĽl nĂ©kĂĽnk, könyörĂĽlvĂ©n rajtunk.
9:23 JĂ©zus pedig monda nĂ©ki: Ha hiheted azt, minden lehetsĂ©ges a hĂvõnek.
9:24 A gyermek atyja pedig azonnal kiáltván, könnyhullatással monda: Hiszek Uram! LĂ©gy segĂtsĂ©gĂĽl az Ă©n hitetlensĂ©gemnek.
9:25 Jézus pedig mikor látta vala, hogy a sokaság még inkább összetódul, megdorgálá a tisztátalan lelket, mondván néki: Te néma és siket lélek, én parancsolom néked, menj ki belõle, és többé belé ne menj!
9:26 És kiáltás és erõs szaggatás között kiméne; az pedig olyan lõn, mint egy halott, annyira, hogy sokan azt mondják vala, hogy meghalt.
9:27 Jézus pedig megfogván kezét, fölemelé; és az fölkele.
9:28 Mikor pedig bement vala a házba, tanĂtványai megkĂ©rdezĂ©k õt kĂĽlön: Mi miĂ©rt nem Ă»zhettĂĽk ki azt?
9:29 Õ pedig monda nékik: Ez a faj semmivel sem ûzhetõ ki, csupán könyörgéssel és bõjtöléssel.
9:30 És onnét kimenvén, Galileán mennek vala át; és nem akará, hogy valaki megtudja.
9:31 Mert tanĂtja vala tanĂtványait, Ă©s ezt mondja vala nĂ©kik: Az embernek Fia az emberek kezĂ©be adatik, Ă©s megölik õt; de ha megöltĂ©k, harmadnapra föltámad.
9:32 De õk nem értik vala e mondást, és féltek õt megkérdezni.
9:33 És elméne Kapernaumba. És odahaza megkérdezé õket: Mi felett vetekedtetek egymással az úton?
9:34 De õk hallgatának, mert egymás között a felett vetekedtek vala az úton, ki a nagyobb?
9:35 És leĂĽlvĂ©n, odaszĂłlĂtá a tizenkettõt, Ă©s monda nĂ©kik: Ha valaki elsõ akar lenni, legyen mindenek között utolsĂł Ă©s mindeneknek szolgája.
9:36 És elõfogván egy gyermeket, közéjök állatá azt; és ölébe vévén azt, monda nékik:
9:37 A ki az ilyen gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, engem fogad be; és a ki engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, a ki engem elbocsátott.
9:38 János pedig felele néki, mondván: Mester, látánk valakit, a ki a te neveddel ördögöket ûz, a ki nem követ minket; és eltiltók õt, mivelhogy nem követ minket.
9:39 Jézus pedig monda: Ne tiltsátok el õt; mert senki sincs, a ki csodát tesz az én nevemben és mindjárt gonoszul szólhatna felõlem.
9:40 Mert a ki nincs ellenĂĽnk, mellettĂĽnk van.
9:41 Mert a ki innotok ád egy pohár vizet az én nevemben, mivelhogy a Krisztuséi vagytok, bizony mondom néktek, el nem veszti az õ jutalmát.
9:42 A ki pedig megbotránkoztat egyet ama kicsinyek közül, a kik én bennem hisznek, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára, és a tengerbe vetik.
9:43 És ha megbotránkoztat téged a te kezed, vágd le azt: jobb néked csonkán bemenned az életre, mint két kézzel menned a gyehennára, a megolthatatlan tûzre.
9:44 A hol az õ férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.
9:45 És ha a te lábad botránkoztat meg téged, vágd le azt: jobb néked sántán bemenned az életre, mint két lábbal vettetned a gyehennára, a megolthatatlan tûzre.
9:46 A hol az õ férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.
9:47 És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt: jobb néked félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel vettetned a tüzes gyehennára.
9:48 A hol az õ férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.
9:49 Mert mindenki tûzzel sózatik meg, és minden áldozat sóval sózatik meg.
9:50 JĂł a sĂł: de ha a sĂł ĂzĂ©t veszti, mivel adtok Ăzt nĂ©ki? Legyen bennetek sĂł, Ă©s legyetek bĂ©kĂ©ben egymással.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase