1:1 A Jézus Krisztus, az Isten Fia evangyéliomának kezdete,
1:2 A mint meg van Ărva a prĂłfĂ©táknál: ĂŤmĂ© Ă©n elkĂĽldöm az Ă©n követemet a te orczád elõtt, a ki megkĂ©szĂti a te Ăştadat elõtted;
1:3 KiáltĂłnak szava a pusztában: KĂ©szĂtsĂ©tek meg az Ăšrnak Ăştját, egyengessĂ©tek meg az õ ösvĂ©nyeit:
1:4 Elõáll vala János, keresztelvén a pusztában és prédikálván a megtérésnek keresztségét a bûnöknek bocsánatára.
1:5 És kiméne hozzá Júdeának egész tartománya és a Jeruzsálembeliek is, és megkeresztelkedének mindnyájan õ általa a Jordán vizében, bûneikrõl vallást tévén.
1:6 János pedig teveszõrruhát és dereka körül bõrövet viselt vala, és sáskát és erdei mézet eszik vala.
1:7 És prĂ©dikála, mondván: Utánam jõ, a ki erõsebb nálam, a kinek nem vagyok mĂ©ltĂł, hogy lehajolván, sarujának szĂjját megoldjam.
1:8 Én vĂzzel kereszteltelek titeket, de õ Szent LĂ©lekkel keresztel titeket.
1:9 És lõn azokban a napokban, eljöve Jézus a galileai Názáretbõl, és megkeresztelteték János által a Jordánban.
1:10 És azonnal feljõvĂ©n a vĂzbõl, látá az egeket megnyilatkozni, Ă©s a Lelket mint egy galambot õ reá leszállani;
1:11 És szózat lõn az égbõl: Te vagy az én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.
1:12 És a Lélek azonnal elragadá õt a pusztába.
1:13 És ott volt a pusztában negyven napig kĂsĂ©rtetve a SátántĂłl, Ă©s a vad állatokkal vala egyĂĽtt; Ă©s az angyalok szolgálnak vala nĂ©ki.
1:14 Minekutána pedig János tömlöczbe vettetett, elméne Jézus Galileába, prédikálván az Isten országának evangyéliomát,
1:15 És mondván: BĂ©tölt az idõ, Ă©s elközelĂtett az Istennek országa; tĂ©rjetek meg, Ă©s higyjetek az evangyĂ©liomban.
1:16 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont és Andrást, annak testvérét, a mint a tengerbe hálót vetének; mert halászok valának.
1:17 És monda nĂ©kik JĂ©zus: Kövessetek engem, Ă©s Ă©n azt mĂvelem, hogy embereket halászszatok.
1:18 És azonnal elhagyván az õ hálóikat, követék õt.
1:19 És onnan egy kevéssé elébb menve, látá Jakabot, a Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, a mint a hajóban azok is a hálókat kötözgetik vala.
1:20 És azonnal hĂvá õket. És õk atyjukat, Zebedeust a napszámosokkal a hajĂłban hagyva, utána menĂ©nek.
1:21 És bemenĂ©nek Kapernaumba; Ă©s mindjárt szombatnapon bemenvĂ©n a zsinagĂłgába, tanĂt vala.
1:22 És elálmĂ©lkodának az õ tanĂtásán; mert Ăşgy tanĂtja vala õket, mint a kinek hatalma van, Ă©s nem Ăşgy mint az ĂrástudĂłk.
1:23 Vala pedig azok zsinagógájában egy ember, a kiben tisztátalan lélek volt, és felkiálta,
1:24 És monda: Ah! mi dolgunk van nĂ©kĂĽnk veled, Názáreti JĂ©zus? AzĂ©rt jöttĂ©l-Ă©, hogy elveszĂts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje.
1:25 És megdorgálá õt Jézus, mondván: Némulj meg, és menj ki belõle.
1:26 És a tisztátalan lélek megszaggatá õt, és fenszóval kiáltva, kiméne belõle.
1:27 És mindnyájan elálmélkodának, annyira, hogy egymás között kérdezgeték, mondván: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek néki?
1:28 És azonnal elmĂ©ne az õ hĂre Galilea egĂ©sz környĂ©kĂ©re.
1:29 És a zsinagógából azonnal kimenvén, a Simon és András házához menének Jakabbal és Jánossal együtt.
1:30 A Simon napa pedig hideglelésben fekszik vala, és azonnal szólának néki felõle.
1:31 És õ odamenvén, fölemelé azt, annak kezét fogván; és elhagyá azt a hideglelés azonnal, és szolgál vala nékik.
1:32 Estefelé pedig, a mikor leszállt a nap, mind õ hozzá vivék a betegeseket és az ördöngõsöket;
1:33 És az egész város oda gyûlt vala az ajtó elé.
1:34 És meggyĂłgyĂta sokakat, a kik kĂĽlönfĂ©le betegsĂ©gekben sĂnlõdnek vala; Ă©s sok ördögöt kiĂ»ze, Ă©s nem hagyja vala szĂłlni az ördögöket, mivelhogy õt ismerĂ©k.
1:35 Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelvén, kiméne, és elméne egy puszta helyre és ott imádkozék.
1:36 Simon pedig és a vele lévõk utána sietének;
1:37 És a mikor megtalálák õt, mondának néki: Mindenki téged keres.
1:38 És õ monda nékik: Menjünk a közel való városokba, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem.
1:39 És prédikál vala azoknak zsinagógáiban, egész Galileában, és ördögöket ûz vala.
1:40 És jöve hozzá egy bĂ©lpoklos, kĂ©rvĂ©n õt Ă©s leborulván elõtte Ă©s mondván nĂ©ki: Ha akarod, megtisztĂthatsz engem.
1:41 Jézus pedig könyörületességre indulván, kezét kinyújtva megérinté õt, és monda néki: Akarom, tisztulj meg.
1:42 És a mint ezt mondja vala, azonnal eltávozék tõle a poklosság és megtisztula.
1:43 És erõsen megfenyegetvén, azonnal elküldé õt,
1:44 És monda néki: Meglásd, hogy senkinek semmit ne szólj; hanem eredj el, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel a te tisztulásodért, a mit Mózes parancsolt, bizonyságul nékik.
1:45 Az pedig kimenvén, kezde sokat beszélni és terjeszteni a dolgot, annyira, hogy nyilvánosan immár be sem mehetett Jézus a városba, hanem künn puszta helyeken vala, és mennek vala hozzá mindenfelõl.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase