7:1 És hozzá gyĂ»lĂ©nek a farizeusok Ă©s nĂ©melyek az ĂrástudĂłk közĂĽl, a kik Jeruzsálembõl jöttek vala.
7:2 És látván, hogy az õ tanĂtványai közĂĽl nĂ©melyek közönsĂ©ges, azaz mosdatlan kĂ©zzel esznek kenyeret, panaszkodának.
7:3 Mert a farizeusok és a zsidók mind, a régiek rendelését követve, nem esznek, hanemha kezöket erõsen megmossák;
7:4 És piaczról jövén sem esznek, ha meg nem mosakodnak; és sok egyéb is van, a minek megtartását átvették, poharaknak, korsóknak, rézedényeknek és nyoszolyáknak megmosását.
7:5 Azután megkĂ©rdĂ©k õt a farizeusok Ă©s az ĂrástudĂłk: Mi az oka, hogy a te tanĂtványaid nem járnak a rĂ©giek rendelĂ©se szerint, hanem mosdatlan kĂ©zzel esznek kenyeret?
7:6 Ă• pedig felelvĂ©n, monda nĂ©kik: Igazán jövendölt felõletek, kĂ©pmutatĂłk felõl Ésaiás prĂłfĂ©ta, a mint meg van Ărva: Ez a nĂ©p ajkaival tisztel engem, a szĂvök pedig távol van tõlem.
7:7 Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanĂtanak, a melyek embereknek parancsolatai.
7:8 Mert az Isten parancsolatját elhagyva, az emberek rendelését tartjátok meg, korsóknak és poharaknak mosását; és sok egyéb efféléket is cselekesztek.
7:9 És monda nékik: Az Isten parancsolatját szépen félre teszitek, azért, hogy a magatok rendelését tartsátok meg.
7:10 Mert Mózes azt mondotta: Tiszteld atyádat és anyádat. És: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal haljon meg.
7:11 Ti pedig azt mondjátok: Ha valaki ezt mondja atyjának vagy anyjának: Korbán (azaz: templomi ajándĂ©k) az, a mivel megsegĂthetnĂ©lek:
7:12 Úgy már nem engeditek, hogy az atyjával vagy anyjával valami jót tegyen,
7:13 Eltörölvén az Isten beszédét a ti rendelésetekkel, a melyet rendeltetek; és sok effélét is cselekesztek.
7:14 És elõszĂłlĂtván az egĂ©sz sokaságot, monda nĂ©kik: Hallgassatok reám mindnyájan Ă©s Ă©rtsĂ©tek meg:
7:15 Nincs semmi az emberen kĂvĂĽlvalĂł, a mi bemenvĂ©n õ belĂ©, megfertõztethetnĂ© õt; hanem a mik belõle jõnek ki, azok fertõztetik meg az embert.
7:16 Ha valakinek van füle a hallásra, hallja.
7:17 És mikor házba ment vala be a sokaság közĂĽl, megkĂ©rdezĂ©k õt tanĂtványai a pĂ©ldázat felõl.
7:18 És monda nĂ©kik: Ti is ennyire tudatlanok vagytok-Ă©? Nem Ă©rtitek-Ă©, hogy a mi kĂvĂĽlrõl megy az emberbe, semmi sem fertõztetheti meg õt?
7:19 Mert nem a szĂvĂ©be megy be, hanem a gyomrába; Ă©s az árnyĂ©kszĂ©kbe kerĂĽl, a mely minden eledelt megtisztĂt.
7:20 Monda továbbá: A mi az emberbõl jõ ki, az fertõzteti meg az embert.
7:21 Mert onnan belõlrõl, az emberek szĂvĂ©bõl származnak a gonosz gondolatok, házasságtörĂ©sek, paráznaságok, gyilkosságok,
7:22 Lopások, telhetetlenségek, gonoszságok, álnokság, szemérmetlenség, gonosz szem, káromlás, kevélység, bolondság:
7:23 Mind ezek a gonoszságok belõlrõl jõnek ki, és megfertõztetik az embert.
7:24 És onnĂ©t fölkelvĂ©n, elmĂ©ne TĂrus Ă©s SĂdon határaiba; Ă©s házba menvĂ©n, nem akará, hogy valaki Ă©szrevegye, de nem titkolhatá el magát.
7:25 Mert hallván felõle egy asszony, a kinek leányában tisztátalan lélek vala, eljõve és lábaihoz borula.
7:26 Ez az asszony pedig pogány vala sĂro-fenicziai származásĂş. És kĂ©rĂ© õt, hogy Ă»zze ki az õ leányábĂłl az ördögöt.
7:27 JĂ©zus pedig monda nĂ©ki: Engedd, hogy elõször a fiak elĂ©gĂttessenek meg. Mert nem jĂł a fiak kenyerĂ©t elvenni, Ă©s az ebeknek vetni.
7:28 Az pedig felele és monda néki: Úgy van Uram; de hiszen az ebek is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsalékaiból.
7:29 Erre monda néki: E beszédért, eredj el; az ördög kiment a te leányodból.
7:30 És haza menvén, úgy találá, hogy az ördög kiment, a leány pedig az ágyon feküvék.
7:31 Aztán ismĂ©t kimenvĂ©n TĂrus Ă©s SĂdon határaibĂłl, a galileai tengerhez mĂ©ne, a TĂzváros határain át.
7:32 És hozának néki egy nehezen szóló siketet, és kérik vala õt, hogy vesse reá kezét.
7:33 Õ pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és köpvén illeté annak nyelvét,
7:34 És föltekintvén az égre, fohászkodék, és monda néki: Effata, azaz: nyilatkozzál meg.
7:35 És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen beszél vala.
7:36 És megparancsolá nĂ©kik, hogy senkinek se mondják el; de mennĂ©l inkább tiltja vala, annál inkább hĂresztelĂ©k.
7:37 És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélõkké.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase