16:1 És hozzá menvén a farizeusok és sadduczeusok, kisértvén, kérék õt, hogy mutasson nékik mennyei jelt.
16:2 Õ pedig felelvén, monda nékik: Mikor estveledik, azt mondjátok: Szép idõ lesz; mert veres az ég.
16:3 Reggel pedig: Ma zivatar lesz; mert az Ă©g borĂşs Ă©s veres. KĂ©pmutatĂłk, az Ă©g ábrázatját meg tudjátok ĂtĂ©lni, az idõk jeleit pedig nem tudjátok?
16:4 E gonosz Ă©s parázna nemzetsĂ©g jelt kĂván; Ă©s nem adatik nĂ©ki jel, hanemha a JĂłnás prĂłfĂ©tának jele. És ott hagyván õket, elmĂ©ne.
16:5 És az õ tanĂtványai a tulsĂł partra menvĂ©n, elfelejtettek kenyeret vinni magukkal.
16:6 Jézus pedig monda nékik: Vigyázzatok és õrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától.
16:7 Õk pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Nem hoztunk kenyeret magunkkal.
16:8 Jézus pedig megértvén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok magatok között óh kicsinyhitûek, hogy kenyeret nem hoztatok magatokkal?!
16:9 Mégsem értitek-é, nem is emlékeztek-é az ötezernek öt kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg?
16:10 Sem a négyezernek hét kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg?
16:11 Hogyan nem értitek, hogy nem kenyérrõl mondtam néktek, hogy õrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától!?
16:12 Ekkor értették meg, hogy nem arról szólott, hogy a kenyér kovászától, hanem hogy a farizeusok és sadduczeusok tudományától õrizkedjenek.
16:13 Mikor pedig JĂ©zus CzĂ©zárea Filippi környĂ©kĂ©re mĂ©ne, megkĂ©rdĂ© tanĂtványait, mondván: Engemet, embernek Fiát, kinek mondanak az emberek?
16:14 Õk pedig mondának: Némelyek Keresztelõ Jánosnak, mások Illésnek; némelyek pedig Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.
16:15 Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem?
16:16 Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élõ Istennek Fia.
16:17 És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám.
16:18 De Ă©n is mondom nĂ©ked, hogy te PĂ©ter vagy, Ă©s ezen a kõsziklán Ă©pĂtem fel az Ă©n anyaszentegyházamat, Ă©s a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.
16:19 És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.
16:20 Akkor megparancsolá tanĂtványainak, hogy senkinek se mondják, hogy õ a JĂ©zus Krisztus.
16:21 Ettõl fogva kezdĂ© JĂ©zus jelenteni az õ tanĂtványainak, hogy nĂ©ki Jeruzsálembe kell menni, Ă©s sokat szenvedni a vĂ©nektõl Ă©s a fõpapoktĂłl Ă©s az ĂrástudĂłktĂłl, Ă©s megöletni, Ă©s harmadnapon föltámadni.
16:22 És Péter elõfogván õt, kezdé feddeni, mondván: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te véled.
16:23 Õ pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tõlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.
16:24 Ekkor monda JĂ©zus az õ tanĂtványainak: Ha valaki jõni akar Ă©n utánam, tagadja meg magát Ă©s vegye fel az õ keresztjĂ©t, Ă©s kövessen engem.
16:25 Mert a ki meg akarja tartani az õ életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az õ életét én érettem, megtalálja azt.
16:26 Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az õ lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az õ lelkéért?
16:27 Mert az embernek Fia eljõ az õ Atyjának dicsõségében, az õ angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az õ cselekedete szerint.
16:28 Bizony mondom nĂ©ktek: Azok között, a kik itt állanak, vannak nĂ©melyek, a kik nem kĂłstolják meg a halált, a mĂg meg nem látják az embernek Fiát eljõni az õ országában.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase