15:1 Akkor ĂrástudĂłk Ă©s farizeusok jõnek vala JĂ©zushoz, Jeruzsálembõl, mondván:
15:2 MiĂ©rt hágják át a te tanĂtványaid a vĂ©nek rendelĂ©seit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak.
15:3 Õ pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által?
15:4 Mert Isten parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon.
15:5 Ti pedig ezt mondjátok: A ki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándĂ©k az, a mivel megsegĂthetlek, az olyan akár ne is tisztelje az õ atyját vagy anyját.
15:6 És erõtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által.
15:7 Képmutatók, igazán prófétált felõletek Ésaiás, mondván:
15:8 Ez a nĂ©p szájával közelget hozzám, Ă©s ajkával tisztel engemet; szĂve pedig távol van tõlem.
15:9 Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanĂtanak, a melyek embereknek parancsolatai.
15:10 És elõszĂłlĂtván a sokaságot, monda nĂ©kik: Halljátok Ă©s Ă©rtsĂ©tek meg:
15:11 Nem az fertõzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, hanem a mi kijön a szájból, az fertõzteti meg az embert.
15:12 Akkor hozzájárulván az õ tanĂtványai, mondának nĂ©ki: Tudod-Ă©, hogy a farizeusok e beszĂ©det hallván, megbotránkoztak?
15:13 Õ pedig felelvén, monda: Minden plánta, a melyet nem az én mennyei Atyám plántált, kitépetik.
15:14 Hagyjátok õket; vakoknak vak vezetõi õk: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek.
15:15 Péter pedig felelvén, monda néki: Magyarázd meg nékünk ezt a példázatot.
15:16 Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még?
15:17 Mégsem értitek-é, hogy minden, a mi a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik?
15:18 A mik pedig a szájbĂłl jõnek ki, a szĂvbõl származnak, Ă©s azok fertõztetik meg az embert.
15:19 Mert a szĂvbõl származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörĂ©sek, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások.
15:20 Ezek fertõztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertõzteti meg az embert.
15:21 És elmenvén onnét Jézus, Tirus és Sidon vidékeire tére.
15:22 És ĂmĂ© egy kananeus asszony jövĂ©n ki abbĂłl a tartománybĂłl, kiált vala nĂ©ki: Uram, Dávidnak fia, könyörĂĽlj rajtam! az Ă©n leányom az ördögtõl gonoszul gyötörtetik.
15:23 Ă• pedig egy szĂłt sem felele nĂ©ki. És az õ tanĂtványai hozzá menvĂ©n, kĂ©rik vala õt, mondván: Bocsásd el õt, mert utánunk kiált.
15:24 Õ pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izráel házának elveszett juhaihoz.
15:25 Az asszony pedig odaĂ©rvĂ©n, leborula elõtte, mondván: Uram, lĂ©gy segĂtsĂ©gĂĽl nĂ©kem!
15:26 Õ pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni.
15:27 Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, a mik az õ uroknak asztaláról aláhullanak.
15:28 Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az õ leánya attól a pillanattól fogva.
15:29 És onnét távozva, méne Jézus a Galilea tengere mellé; és felmenvén a hegyre, ott leüle.
15:30 És nagy sokaság megy vala hozzá, vivĂ©n magokkal sántákat, vakokat, nĂ©mákat, csonkákat Ă©s sok egyebeket, Ă©s odahelyezĂ©k õket a JĂ©zus lábai elĂ©; Ă©s meggyĂłgyĂtá õket,
15:31 Ăšgy hogy a sokaság álmĂ©lkodik vala, látván, hogy a nĂ©mák beszĂ©lnek, a csonkák megĂ©pĂĽlnek, a sánták járnak, a vakok látnak: Ă©s dicsõĂtĂ©k Izráel IstenĂ©t.
15:32 JĂ©zus pedig elõszĂłlĂtván az õ tanĂtványait, monda: Szánakozom e sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, Ă©s nincs mit enniök. Éhen pedig nem akarom õket elbocsátani, hogy valamikĂ©pen ki ne dõljenek az Ăşton.
15:33 És mondának nĂ©ki az õ tanĂtványai: HonnĂ©t volna e pusztában annyi kenyerĂĽnk, hogy megelĂ©gĂtsĂĽnk ily nagy sokaságot?
15:34 És monda nékik Jézus: Hány kenyeretek van? Õk pedig mondának: Hét, és néhány halunk.
15:35 És parancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földön.
15:36 És vevĂ©n a hĂ©t kenyeret Ă©s a halakat, Ă©s hálákat adván, megtörĂ©, Ă©s adá az õ tanĂtványainak, a tanĂtványok pedig a sokaságnak.
15:37 És mindnyájan evének, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat hét teli kosárral.
15:38 A kik pedig ettek vala, nĂ©gyezeren valának fĂ©rfiak, asszonyokon Ă©s gyermekeken kĂvĂĽl.
15:39 És elbocsátván a sokaságot, beszálla a hajóba, és elméne Magdala határaiba.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase