12:1 Abban az idõben a vetĂ©seken át haladt JĂ©zus szombatnapon; tanĂtványai pedig megĂ©heztek, Ă©s kezdtĂ©k a kalászokat tĂ©pni Ă©s enni.
12:2 Látván pedig ezt a farizeusok, mondának nĂ©ki: ĂŤmĂ© a te tanĂtványaid azt cselekszik, a mit nem szabad szombatnapon cselekedni.
12:3 Õ pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala õ és a kik vele valának?
12:4 Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, a kik õ vele valának, hanem csak a papoknak?
12:5 Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek?
12:6 Mondom pedig néktek, hogy a templomnál nagyobb van itt.
12:7 Ha pedig tudnátok, mi ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat.
12:8 Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia.
12:9 És távozván onnan, méne az õ zsinagógájukba.
12:10 És ĂmĂ©, vala ott egy elszáradt kezĂ» ember. És megkĂ©rdĂ©k õt, mondván: Ha szabad-Ă© szombatnapon gyĂłgyĂtani? hogy vádolhassák õt.
12:11 Õ pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?
12:12 Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni.
12:13 Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és olyan éppé lõn, mint a másik.
12:14 A farizeusok pedig kimenvĂ©n, tanácsot tartának ellene, hogyan veszĂthetnĂ©k el õt.
12:15 JĂ©zus pedig Ă©szrevĂ©vĂ©n ezt, eltávozĂ©k onnan. És követĂ© õt nagy sokaság, Ă©s õ meggyĂłgyĂtja vala mindnyájokat;
12:16 És megfenyegeté õket, hogy õt ismertté ne tegyék;
12:17 Hogy beteljesedjĂ©k Ésaiás prĂłfĂ©ta mondása, a ki Ăgy szĂłlt:
12:18 ĂŤmĂ© az Ă©n szolgám, a kit választottam; az Ă©n szerelmesem, a kiben az Ă©n lelkem kedvĂ©t lelĂ©; lelkemet adom õ belĂ©, Ă©s ĂtĂ©letet hirdet a pogányoknak.
12:19 Nem verseng, és nem kiált; az utczákon senki nem hallja szavát.
12:20 A megrepedezett nádat nem töri el, Ă©s a pislogĂł gyertyabelet nem oltja ki, mĂgnem diadalomra viszi az ĂtĂ©letet.
12:21 És az õ nevében reménykednek majd a pogányok.
12:22 Akkor egy vak Ă©s nĂ©ma ördöngõst hoztak õ elĂ©je; Ă©s meggyĂłgyĂtá azt, annyira, hogy a vak Ă©s nĂ©ma mind beszĂ©l, mind lát vala.
12:23 És elálmélkodék az egész sokaság, és monda: Vajjon nem ez-é Dávidnak ama Fia?
12:24 A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez nem ûzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével.
12:25 Jézus pedig, tudva az õ gondolataikat, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, a mely meghasonlik magával.
12:26 Ha pedig a Sátán a Sátánt ûzi ki, önmagával hasonlott meg; mimódon állhat meg tehát az õ országa?
12:27 És ha Ă©n Belzebub által Ă»zöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által Ă»zik ki? AzĂ©rt õk magok lesznek a ti bĂráitok.
12:28 Ha pedig én Istennek Lelke által ûzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
12:29 Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi elõbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát?
12:30 A ki velem nincsen, ellenem van; és a ki velem nem gyûjt, tékozol.
12:31 Azt mondom azért néktek: Minden bûn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek.
12:32 Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik.
12:33 Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcsérõl ismerik meg a fát.
12:34 MĂ©rges kĂgyĂłknak fajzatai, mi mĂłdon szĂłlhattok jĂłkat, holott gonoszak vagytok? Mert a szĂvnek teljessĂ©gĂ©bõl szĂłl a száj.
12:35 A jĂł ember az õ szĂvĂ©nek jĂł kincseibõl hozza elõ a jĂłkat; Ă©s a gonosz ember az õ szĂvĂ©nek gonosz kincseibõl hozza elõ a gonoszokat.
12:36 De mondom nĂ©ktek: Minden hivalkodĂł beszĂ©dĂ©rt, a mit beszĂ©lnek az emberek, számot adnak majd az ĂtĂ©let napján.
12:37 Mert a te beszédidbõl ismertetel igaznak, és a te beszédidbõl ismertetel hamisnak.
12:38 Ekkor felelĂ©nek nĂ©ki nĂ©melyek az ĂrástudĂłk Ă©s farizeusok közĂĽl, mondván: Mester, jelt akarnánk látni te tõled.
12:39 Õ pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele.
12:40 Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.
12:41 Ninive fĂ©rfiai az ĂtĂ©letkor egyĂĽtt támadnak majd fel ezzel a nemzetsĂ©ggel, Ă©s kárhoztatják ezt: mivelhogy õk megtĂ©rtek a JĂłnás prĂ©dikálására; Ă©s ĂmĂ© nagyobb van itt JĂłnásnál.
12:42 DĂ©lnek királynĂ© asszonya felkĂ©l majd az ĂtĂ©letkor e nemzetsĂ©ggel egyĂĽtt, Ă©s kárhoztatja ezt: mert õ eljött a földnek szĂ©lĂ©rõl, hogy hallhassa a Salamon bölcsesĂ©gĂ©t; Ă©s ĂmĂ©, nagyobb van itt Salamonnál.
12:43 Mikor pedig a tisztátalan lĂ©lek kimegy az emberbõl, vĂz nĂ©lkĂĽl valĂł helyeken jár, nyugalmat keresve, Ă©s nem talál:
12:44 Akkor ezt mondja: VisszatĂ©rek az Ă©n házamba, a honnĂ©t kijöttem. És oda menvĂ©n, ĂĽresen, kisöpörve Ă©s fölĂ©kesĂtve találja azt.
12:45 Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat õ magánál, és bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek utolsó állapotja gonoszabb lesz az elsõnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.
12:46 Mikor pedig mĂ©g szĂłla a sokaságnak, ĂmĂ© az õ anyja Ă©s az õ testvĂ©rei állanak vala odakĂĽnn, akarván õ vele szĂłlni.
12:47 És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled.
12:48 Õ pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda az én anyám; és kik az én testvéreim?
12:49 És kinyujtván kezĂ©t az õ tanĂtványaira, monda: ĂŤmĂ© az Ă©n anyám Ă©s az Ă©n testvĂ©reim!
12:50 Mert a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nõtestvérem és anyám.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase