24:1 Ne irĂgykedjĂ©l a gonosztevõkre, se ne kivánj azokkal lenni.
24:2 Mert pusztĂtást gondol az õ szĂvök, Ă©s bajt szĂłlnak az õ ajkaik.
24:3 BölcsesĂ©g által Ă©pĂttetik a ház, Ă©s Ă©rtelemmel erõsĂttetik meg.
24:4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges marhával.
24:5 A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember nagy erejû.
24:6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
24:7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az õ száját.
24:8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjĂ©k, azt cselszövõnek hĂvják.
24:9 A balgatag dolognak gondolása bûn; és a rágalmazó az ember elõtt útálatos.
24:10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szûk a te erõd.
24:11 SzabadĂtsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, Ă©s a kik a megöletĂ©sre tántorognak, tartĂłztasd meg!
24:12 Ha azt mondanád: ĂmĂ©, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elmĂ©ket, õ Ă©rti, Ă©s a ki õrzi a te lelkedet, õ tudja? Ă©s kinek-kinek az õ cselekedetei szerint fizet.
24:13 EgyĂ©l, fiam, mĂ©zet, mert jĂł; Ă©s a szĂnmĂ©z Ă©des a te Ănyednek.
24:14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
24:15 Ne leselkedjĂ©l, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztĂtsd el az õ ágyasházát!
24:16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek.
24:17 Mikor elesik a te ellensĂ©ged: ne örĂĽlj; Ă©s mikor megĂĽtközik: ne vĂgadjon a te szĂved,
24:18 Hogy az Ăšr meg ne lássa Ă©s gonosz ne legyen szemeiben, Ă©s el ne fordĂtsa arrĂłl az õ haragját [te reád.]
24:19 Ne gerjedj haragra a gonosztevõk ellen, ne irĂgykedjĂ©l az istentelenekre;
24:20 Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
24:21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütõk közé ne elegyedjél.
24:22 Mert hirtelenséggel feltámad az õ nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
24:23 Ezek is a bölcsek [szavai.] SzemĂ©lyt válogatni az ĂtĂ©letben nem jĂł.
24:24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
24:25 A kik pedig megfeddik [a bûnöst,] azoknak gyönyörûségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
24:26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
24:27 Szerezd el kivĂĽl a te dolgodat, Ă©s kĂ©szĂts elõ a te mezõdben; annakutána Ă©pĂtsd a házadat.
24:28 Ne lĂ©gy bizonyság ok nĂ©lkĂĽl a te felebarátod ellen; avagy ámĂtanál-Ă© [valakit] a te ajkaiddal?
24:29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem õ vele; megfizetek az embernek az õ cselekedete szerint.
24:30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.
24:31 És ĂmĂ©, mindenĂĽtt felverte a tövis, Ă©s szĂnĂ©t elfedte a gyom; Ă©s kõgyepĂĽje elromlott vala.
24:32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból:
24:33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
24:34 És Ăgy jõ el, mint az ĂştonjárĂł, a te szegĂ©nysĂ©ged, Ă©s a te szĂĽksĂ©ged, mint a paizsos fĂ©rfiĂş.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase