12:1 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja õ.
12:2 Nem erõsül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
12:3 A derék asszony koronája az õ férjének; de mint az õ csontjaiban való rothadás, [olyan] a megszégyenítõ.
12:4 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
12:5 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
12:6 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
12:7 Az õ értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjû útálatos lesz.
12:8 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szûk kenyerû.
12:9 Az igaz az õ barmának érzését [is] ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
12:10 A ki míveli az õ földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
12:11 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád [gyümölcsöt.]
12:12 Az ajkaknak vétkében gonosz tõr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
12:13 Az õ szájának gyümölcsébõl elégedik meg a férfi jóval; és az õ cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
12:14 A bolondnak úta helyes az õ szeme elõtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
12:15 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
12:16 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
12:17 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tõrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
12:18 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
12:19 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
12:20 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
12:21 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hûségesen, kedvesek õ nála.
12:22 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
12:23 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizetõ lesz.
12:24 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
12:25 Útba igazítja az õ felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti õket.
12:26 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
12:27 Az igazságnak útjában van élet; és az õ ösvényének úta halhatatlanság.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase