16:1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
16:2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
16:3 BĂzzad az Ăšrra a te dolgaidat; Ă©s a te gondolatid vĂ©ghez mennek.
16:4 Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
16:5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
16:6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
16:7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
16:8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
16:9 Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását.
16:10 JĂłsige van a király ajkain; az ĂtĂ©letben ne szĂłljon hamisságot az õ szája.
16:11 Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.
16:12 Ăštálatos legyen a királyoknál istentelensĂ©get cselekedni; mert igazsággal erõsĂttetik meg a királyiszĂ©k.
16:13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.]
16:14 A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs fĂ©rfiĂş leszállĂtja azt.
16:15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.
16:16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
16:17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát.
16:18 A megromlás elõtt kevélység [jár], és az eset elõtt felfuvalkodottság.
16:19 Jobb alázatos lĂ©lekkel lenni a szelĂdekkel, mint zsákmányon osztozni a kevĂ©lyekkel.
16:20 A ki figyelmez az igĂ©re, jĂłt nyer; Ă©s a ki bĂzik az Ăšrban, oh mely boldog az!
16:21 A ki elmĂ©jĂ©ben bölcs, hĂvatik Ă©rtelmesnek; a beszĂ©dnek pedig Ă©dessĂ©ge neveli a tudományt.
16:22 Életnek kĂştfeje az Ă©rtelem [annak], a ki bĂrja azt; de a bolondok fenyĂtĂ©ke bolondságuk.
16:23 A bölcsnek elmĂ©je Ă©rtelmesen igazgatja az õ száját, Ă©s az õ ajkain öregbĂti a tudományt.
16:24 LĂ©pesmĂ©z a gyönyörĂ»sĂ©ges beszĂ©dek; Ă©desek a lĂ©leknek, Ă©s meggyĂłgyĂtĂłi a tetemeknek.
16:25 Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta.
16:26 A munkálkodĂł lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kĂ©nyszerĂti õt.
16:27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;
16:28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
16:29 Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt.
16:30 A ki behĂşnyja szemeit, [azĂ©rt teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorĂtja ajkait, [már] vĂ©ghez vitte a gonoszságot.
16:31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
16:32 Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
16:33 Az [ember] kebelĂ©ben vetnek sorsot; de az ĂšrtĂłl van annak minden ĂtĂ©lete.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase