14:1 A bölcs asszony Ă©pĂti a maga házát; a bolond pedig önkezĂ©vel rontja el azt.
14:2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.
14:3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.
14:4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.
14:5 A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
14:6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.
14:7 Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
14:8 Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
14:9 A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
14:10 A szĂv tudja az õ lelke keserĂ»sĂ©gĂ©t; Ă©s az õ örömĂ©ben az idegen nem rĂ©szes.
14:11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
14:12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.
14:13 NevetĂ©s közben is fáj a szĂv; Ă©s vĂ©gre az öröm fordul szomorĂşságra.
14:14 Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.
14:15 Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
14:16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.
14:17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.
14:18 BĂrják az esztelenek a bolondságot öröksĂ©g szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorĂşját.
14:19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
14:20 Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
14:21 A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
14:22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.
14:23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.
14:24 A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.
14:25 Lelkeket szabadĂt meg az igaz bizonyság; hazugságokat szĂłl pedig az álnok.
14:26 Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.
14:27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.
14:28 A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
14:29 A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.
14:30 A szelĂd szĂv a testnek Ă©lete; az irĂgysĂ©g pedig a csontoknak rothadása.
14:31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.
14:32 Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
14:33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.
14:34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.
14:35 A királynak jĂłakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszĂ©gyenĂtõhöz.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase