5:1 Eljövének pedig Dávidhoz Hebronba Izráelnek minden nemzetségei, és szólának ilyenképen: Ímé mi a te csontodból és testedbõl valók vagyunk,
5:2 [Mert] ennekelõtte is, mikor Saul uralkodott felettünk, te vezérelted ki s be Izráelt, és az Úr azt mondotta néked: Te legelteted az én népemet, az Izráelt, és te fejedelem leszel Izráel felett.
5:3 Eljövének azért Izráelnek minden vénei a királyhoz Hebronba, és frigyet tõn velek Dávid király Hebronban az Úr elõtt, és királylyá kenék Dávidot Izráel felett.
5:4 Harmincz esztendõs vala Dávid, mikor uralkodni kezde, [és] negyven esztendeig uralkodék.
5:5 Hebronban uralkodék a Júda [nemzetség]én hét esztendeig és hat hónapig; és Jeruzsálemben uralkodék harminczhárom esztendeig az egész Izráel és Júda [nemzetség]ein.
5:6 Felméne pedig a király és az õ népe Jeruzsálembe a Jebuzeusok ellen, kik azt a földet lakják vala, õk azonban azt mondák Dávidnak: Nem jössz ide be, hanem a sánták és vakok elûznek téged! [melylyel] azt jelenték: Nem jõ ide be Dávid.
5:7 Bevevé mindazáltal Dávid a Sion várát, és az [immár] a Dávid városa.
5:8 Mert azt mondá Dávid ama napon: Mindenki, a ki vágja a Jebuzeusokat, menjen fel a csatornához [és vágja ott] a sántákat és a vakokat, a kiket gyûlöl a Dávid lelke. Ezért mondják: Vak és sánta ne menjen be a házba!
5:9 És lakozĂ©k Dávid abban a várban, Ă©s nevezĂ© azt Dávid városának; Ă©s megĂ©pĂtĂ© Dávid köröskörĂĽl, MillĂłtĂłl fogva befelĂ©.
5:10 Dávid pedig folytonosan emelkedék és növekedék, [mert ]az Úr, a Seregeknek Istene vala õ vele.
5:11 Követeket kĂĽlde pedig Hirám, TĂrusnak királya Dávidhoz, Ă©s czĂ©drusfákat is, ácsmestereket Ă©s kõmĂveseket, Ă©s Ă©pĂtĂ©nek házat Dávidnak.
5:12 És belátta Dávid, hogy az Ăšr megerõsĂtette õt az Izráel felett valĂł királyságában, Ă©s hogy felmagasztalta az õ királyságát az õ nĂ©péért, IzráelĂ©rt.
5:13 Võn pedig még magának Dávid ágyasokat, és feleségeket Jeruzsálembõl, minekutána Hebronból oda ment; és lõnek még Dávidnak fiai és leányai.
5:14 És ezek a nevei azoknak, a kik Jeruzsálemben születtek: Sammua, Sóbáb, Nátán, Salamon,
5:15 Ibhár, Elisua, Néfeg, Jáfia,
5:16 Elisáma, Eljada és Elifélet.
5:17 Mikor pedig a Filiszteusok meghallották, hogy királylyá kenték Dávidot az Izráelen; felkelének mind a Filiszteusok, hogy Dávidot megkeressék; melyet megértvén Dávid, aláméne az erõsségbe.
5:18 A Filiszteusok pedig elérkezének és elszéledének a Réfaim völgyében.
5:19 Megkérdé azért Dávid az Urat ilyen szóval: Elmenjek-é a Filiszteusok ellen? Kezembe adod-é õket? Felele az Úr Dávidnak: Menj el, mert kétség nélkül kezedbe adom a Filiszteusokat.
5:20 ElĂ©rkezĂ©k azĂ©rt Dávid Baál Perázimba, Ă©s megverĂ© ott õket Dávid, Ă©s monda: SzĂ©tszĂłrta az Ăšr ellensĂ©gimet elõttem, mint a vĂz szokott eloszlani; azĂ©rt nevezĂ© azt a helyet Baál Perázimnak.
5:21 És ott hagyák az õ bálványaikat, melyeket felszedének Dávid és az õ szolgái.
5:22 Azután ismét feljövének a Filiszteusok, és elszéledének a Réfaim völgyében.
5:23 Megkérdé azért Dávid az Urat, ki ezt felelé: Ne menj [most] reájok; [hanem] kerülj a hátuk mögé és a szederfák ellenében támadd meg õket.
5:24 És mikor a szederfák tetején indulásnak zaját fogod hallani, akkor indulj meg, mert akkor kimegy te elõtted az Úr, hogy megverje a Filiszteusok táborát.
5:25 És Ăşgy cselekedĂ©k Dávid, a mint megparancsolta vala nĂ©ki az Ăšr: Ă©s vágta a Filiszteusokat GibeátĂłl fogva, mind [addig,] mĂg GĂ©zerbe mennĂ©l.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase