17:1 Vala pedig egy fĂ©rfiĂş Efraimnak hegyĂ©rõl valĂł, kinek neve MĂka vala;
17:2 És monda az õ anyjának: Az az ezerszáz ezĂĽst, mely tõled elvĂ©tetett, Ă©s a mely miatt te átkozĂłdál, Ă©s fĂĽleimbe is mondtad, ĂmĂ© az az ezĂĽst Ă©n nálam van, Ă©n vettem el azt. És monda az õ anyja: LĂ©gy megáldva, fiam, az ĂšrtĂłl!
17:3 És visszaadta az ezerszáz ezĂĽst[pĂ©nzt] az õ anyjának. És monda az õ anyja: Szentelve szentelem e pĂ©nzt az Ăšrnak az Ă©n kezeimbõl fiaimĂ©rt, hogy egy faragott Ă©s öntött bálvány kĂ©szĂttessĂ©k abbĂłl, azĂ©rt most visszaadom azt tenĂ©ked.
17:4 De õ [megint] visszaadá a pĂ©nzt anyjának, Ă©s võn az õ anyja kĂ©tszáz ezĂĽst[pĂ©nzt], Ă©s odaadá azt az ötvösnek, Ă©s az kĂ©szĂtett abbĂłl [egy] faragott Ă©s öntött bálványt. Ez azután a MĂka házában volt.
17:5 És a fĂ©rfiĂşnak, MĂkának volt [egy] temploma, Ă©s kĂ©szĂtett efĂłdot Ă©s terafimot, Ă©s felszentele az õ fiai közĂĽl egyet, Ă©s ez lõn nĂ©ki papja.
17:6 Ebben az idõben nem volt király Izráelben, hanem kiki azt cselekedte, a mit jónak látott.
17:7 Vala pedig egy ifjú, Júdának Bethlehemébõl, a Júda nemzetségébõl való, ki Lévita vala, és ott tartózkodott vala.
17:8 És elmĂ©ne ez a fĂ©rfiĂş JĂşdának Bethlehem városábĂłl, hogy ott tartĂłzkodjĂ©k, a hol [helyet] talál. ĂŤgy jött az Efraim hegyĂ©re, MĂka házához, vándorlása közben.
17:9 És monda nĂ©ki MĂka: Honnan jössz? És monda: LĂ©vita vagyok JĂşdának BethlehemĂ©bõl, Ă©s járok s kelek, hogy hol találnĂ©k [helyet.]
17:10 És monda nĂ©ki MĂka: Maradj nálam, Ă©s lĂ©gy nĂ©kem atyám Ă©s papom, Ă©s Ă©n adok nĂ©ked esztendõnkĂ©nt tĂz ezĂĽst[pĂ©nzt] Ă©s egy öltözõ ruhát Ă©s eledelt. És a LĂ©vita beszegõdött.
17:11 És tetszék a Lévitának, hogy megmaradjon annál a férfiúnál; és olyan lõn néki az az ifjú, mint egyik az õ fiai közül.
17:12 És felszentelte MĂka a LĂ©vitát; Ăgy lett papjává az ifjĂş, Ă©s maradt MĂka házánál.
17:13 És monda MĂka: Most tudom, hogy jĂłl fog velem tenni az Ăšr, mert e LĂ©vita lett papom.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase