2:1 Felméne pedig az Úrnak angyala Gilgálból Bókimba, és monda: Én vezettelek fel titeket Égyiptomból, és hoztalak benneteket erre a földre, a mely felõl megesküdtem a ti atyáitoknak, és mondék: Nem bontom fel az én szövetségemet ti veletek soha örökké.
2:2 Csakhogy ti se kössetek frigyet ennek a földnek lakosival, rontsátok le az õ oltáraikat; de ti nem hallgattatok az én szómra. Miért cselekedtétek ezt?
2:3 Annakokáért azt mondom: Nem ûzöm el õket elõletek, hanem legyenek néktek [mint tövisek] a ti oldalaitokban, és az õ isteneik legyenek ti néktek tõr gyanánt.
2:4 És lõn, hogy mikor az Ăšrnak angyala ezeket mondá az Izráel minden fiainak: felemelĂ© a nĂ©p az õ szavát Ă©s sĂra.
2:5 És elnevezték azt a helyet Bókimnak, és áldozának ott az Úrnak.
2:6 És elbocsátá JĂłzsuĂ© a nĂ©pet, Ă©s elmenĂ©nek az Izráel fiai, kiki az õ öröksĂ©gĂ©be, hogy bĂrják a földet.
2:7 És a nép az Urat szolgálta Józsuénak egész életében, és a véneknek minden napjaiban, a kik hosszú ideig éltek Józsué után, a kik látták az Úrnak minden dolgait, melyeket cselekedett vala Izráellel.
2:8 És meghalt JĂłzsuĂ©, a NĂşn fia, az Ăšr szolgája, száztĂz esztendõs korában.
2:9 És eltemeték õt örökségének határában, Timnat-Héreszben, az Efraim hegyén, északra a Gaas hegyétõl.
2:10 És az az egész nemzetség gyûjteték az õ atyáihoz, és támadott más nemzetség õ utánok, a mely nem ismerte sem az Urat, sem az õ cselekedeteit, melyeket cselekedett Izráellel.
2:11 És gonoszul cselekedtek az Izráel fiai az Úrnak szemei elõtt, mert a Baáloknak szolgáltak.
2:12 És elhagyák az Urat, atyáik Istenét, a ki kihozta õket Égyiptom földébõl, és más istenek után jártak, a pogány népek istenei közül, a kik körülöttük voltak, és azok elõtt hajtották meg magukat, és haragra ingerelték az Urat.
2:13 És elhagyták az Urat, és szolgáltak Baálnak és Astarótnak.
2:14 És felgerjedett az Ăšrnak haragja Izráel ellen, Ă©s adá õket a ragadozĂłk kezĂ©be, Ă©s elragadozák õket, Ă©s adá õket a körĂĽlöttĂĽk valĂł ellensĂ©geik kezĂ©be, Ă©s mĂ©g csak megállani sem bĂrtak ellensĂ©geik elõtt.
2:15 A hova csak kivonultak, mindenütt ellenök volt az Úr keze rontásukra, a mint megmondotta volt az Úr, és a mint megesküdt volt az Úr nékik. És igen megnyomorodának.
2:16 És támasztott az Ăšr bĂrákat, a kik megszabadĂták õket szorongatĂłiknak kezĂ©bõl.
2:17 De bĂráikra sem hallgattak, hanem más istenekkel paráználkodtak, Ă©s azoknak hajtották meg magukat, [Ă©s] hamar letĂ©rtek az ĂştrĂłl, a melyen atyáik jártak, kik az Ăšrnak parancsára hallgattak; õk nem cselekedtek Ăgy.
2:18 Mert mikor bĂrákat támasztott az Ăšr nĂ©kik, az Ăšr maga volt a bĂrĂłval, Ă©s megszabadĂtotta õket ellensĂ©geik kezĂ©bõl a birĂł egĂ©sz idejĂ©re, mert megindult az Ăšr panaszaikon, [melyeket emeltek] elnyomĂłik Ă©s szorongatĂłik miatt.
2:19 De [mihelyt] a bĂrĂł meghalt, visszatĂ©rtek, Ă©s jobban megromlottak, mint atyáik; más istenek után jártak, azoknak szolgáltak, Ă©s azok elõtt hajtották meg magukat, föl nem hagytak cselekedeteikkel Ă©s nyakas magaviseletökkel.
2:20 Ezért felgerjedett az Úrnak haragja Izráel ellen, és monda: Mivelhogy általhágta ez a nemzetség az én szövetségemet, melyet atyáiknak parancsoltam, és nem hallgatott az én szavamra:
2:21 Én sem ûzök ki többé senkit sem elõlük azon pogányok közül, a kiket meghagyott Józsué, a mikor meghalt;
2:22 Hanem azok által kĂsĂ©rtem Izráelt, ha [vajjon] megtartják-Ă© az Ăšrnak Ăştát, járván azon, a mikĂ©pen megtartották az õ atyáik, avagy nem?
2:23 Ezért hagyta meg az Úr ezeket a pogányokat, és nem [is] ûzte ki hamar, és nem adta õket Józsué kezébe.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase