16:1 És elment Sámson Gázába, és meglátott ott egy parázna asszonyt, és bement hozzá.
16:2 A gázabelieknek pedig [mikor] [megmondották,] mondván: Ide jött Sámson! körülvevék õt, és leselkedének õ utána egész éjszakán át a város kapujában, és hallgatóztak egész éjjel, [és azt] mondták: Reggel, ha világos lesz, megöljük õt.
16:3 És aluvĂ©k Sámson Ă©jfĂ©lig. ÉjfĂ©lkor pedig felkelt, Ă©s megfogván a város kapujának szárnyait, a kapufĂ©lfákkal Ă©s a závárokkal egyĂĽtt kiszakĂtotta azokat, Ă©s vállaira vette, Ă©s felvitte a hegy tetejĂ©re, mely Hebronnal szemben fekszik.
16:4 És történt azután, hogy megszeretett egy asszonyt a Sórek völgyében, a kinek neve Delila volt.
16:5 És felmenĂ©nek õ hozzá a Filiszteusok fejedelmei, Ă©s mondának nĂ©ki: KĂ©rdezd ki õt Ă©s tudd meg, miben áll az õ nagy ereje, Ă©s mikĂ©pen vehetĂĽnk rajta erõt, hogy megkötözzĂĽk Ă©s megkĂnozzuk õt, Ă©s mi mindenikĂĽnk adunk nĂ©ked ezerszáz ezĂĽst [siklust.
16:6 És monda Delila Sámsonnak: Mondd meg nĂ©kem, miben van a te nagy erõd Ă©s mivel kellene tĂ©ged megkötni, hogy megkĂnozhassanak tĂ©ged.
16:7 És felele néki Sámson: Ha megkötöznek hét nyers gúzszsal, melyek még meg nem száradtak, akkor elgyengülök és [olyan] leszek, mint más ember.
16:8 Akkor hoztak néki a Filiszteusok fejedelmei hét nyers gúzst, a mely még nem volt száraz, és megkötözé õt azzal.
16:9 A lesben állók pedig ott vártak annál a hálókamarában. És monda néki: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! És elszakasztá a gúzsokat, miképen elszakad a csepûfonal, ha tûz éri, - és ki nem tudódék, miben volt az õ ereje.
16:10 És monda Delila Sámsonnak: Ímé rászedtél, és hazugságot szóltál nékem, most mondd meg [igazán], hogy mivel lehet téged megkötözni?
16:11 Õ pedig monda néki: Ha erõsen megkötöznek új kötelekkel, melyekkel még semmi dolgot nem végeztek, akkor elgyengülök és olyan leszek, mint más ember.
16:12 És vett Delila új köteleket, és megkötözte õt velük, és monda néki: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! (mert ott leselkedtek utána a hálókamarában). De õ letépte azokat karjairól, mint a fonalat.
16:13 És monda Delila Sámsonnak: Meddig fogsz még rászedni engem és hazudni nékem? Mondd meg [egyszer már], mivel kötöztethetel meg? - Õ pedig monda néki: Ha összeszövöd az én fejemnek hét fonatékját a nyüstfonállal.
16:14 És szeggel megerõsĂtvĂ©n a [zugolyt,] monda: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! Az pedig felĂ©bredvĂ©n álmábĂłl, kitĂ©pte a zugolyszeget Ă©s a nyĂĽstfonalat.
16:15 Ekkor monda nĂ©ki [Delila:] MikĂ©pen mondhatod: Szeretlek tĂ©ged, ha szĂved nincsen Ă©n velem? Immár három Ăzben szedtĂ©l rá engem, Ă©s nem mondtad meg, hogy miben van a te nagy erõd?
16:16 Mikor aztán õt minden nap zaklatta szavaival, és gyötörte õt: halálosan belefáradt a lelke,
16:17 És kitárta elõtte egĂ©sz szĂvĂ©t, Ă©s monda nĂ©ki: Borotva nem volt soha az Ă©n fejemen, mert Istennek szentelt vagyok anyám mĂ©hĂ©tõl fogva; ha megnyĂrattatom, eltávozik tõlem az Ă©n erõm, Ă©s megerõtlenedem, Ă©s [olyan] leszek, mint akármely ember.
16:18 És mikor látta Delila, hogy kitárta volna elõtte egĂ©sz szĂvĂ©t, elkĂĽldött, Ă©s elhĂvatá a Filiszteusok fejedelmeit, Ă©s ezt izenĂ©: Jõjjetek fel ez egyszer, mert õ kitárta nĂ©kem egĂ©sz szĂvĂ©t. És felmentek õ hozzá a Filiszteusok fejedelmei, Ă©s a pĂ©nzt [is] felvittĂ©k kezökben.
16:19 És elaltatta õt az õ tĂ©rdein, Ă©s elõhĂvott egy fĂ©rfiĂşt, Ă©s lenyĂratta az õ fejĂ©nek hĂ©t fonatĂ©kát, Ă©s kezdĂ© õt kĂnozni. És eltávozott tõle az õ ereje.
16:20 És monda: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! Mikor pedig az az õ álmából felserkent, monda: Kimegyek most is, mint egyébkor, és lerázom [a kötelékeket]; mert még nem tudta, hogy az Úr eltávozott õ tõle.
16:21 De a Filiszteusok megfogták õt, és kiszúrták szemeit, és levezették õt Gázába, és ott megkötözték két vaslánczczal, és õrölnie kellett a fogházban.
16:22 De az õ fejĂ©nek haja Ăşjra kezdett nõni, miután megnyĂretett.
16:23 És mikor a Filiszteusok fejedelmei összegyûltek, hogy az õ istenüknek, Dágonnak nagy áldozatot áldozzanak, és hogy örvendezzenek, mondának: Kezünkbe adta a mi istenünk Sámsont, a mi ellenségünket.
16:24 És [mikor] látta õt a nĂ©p, dĂcsĂ©rtĂ©k az õ istenöket, mert - mondának - kezĂĽnkbe adta a mi istenĂĽnk a mi ellensĂ©gĂĽnket, földĂĽnk pusztĂtĂłját, Ă©s a ki sokakat megölt mi közĂĽlĂĽnk.
16:25 Lõn pedig, hogy mikor megvĂdámult az õ szĂvök, mondának: HĂvjátok Sámsont, hadd játszĂ©k elõttĂĽnk. És elõhĂvák Sámsont a fogházbĂłl, Ă©s játszĂ©k õ elõttĂĽk, Ă©s az oszlopok közĂ© állĂtották õt.
16:26 Sámson pedig monda a fiúnak, a ki õt kézenfogva vezette: Ereszsz el, hadd fogjam meg az oszlopokat, a melyeken a ház nyugszik, és hadd támaszkodjam hozzájuk.
16:27 A ház pedig tele volt férfiakkal és asszonyokkal, és ott voltak a Filiszteusok összes fejedelmei, és a tetõzeten közel háromezeren, férfiak és asszonyok, a Sámson játékának nézõi.
16:28 Ekkor Sámson az Ăšrhoz kiáltott, Ă©s monda: Uram, Isten, emlĂ©kezzĂ©l meg, kĂ©rlek, Ă©n rĂłlam, Ă©s erõsĂts meg engemet, csak [mĂ©g] ez egyszer, Ăłh Isten! hadd álljak egyszer bosszĂşt a Filiszteusokon kĂ©t szemem világáért!
16:29 És átfogta Sámson a két középsõ oszlopot, melyeken a ház nyugodott, az egyiket jobb kezével, a másikat bal kezével, és hozzájok támaszkodott.
16:30 És monda Sámson: Hadd veszszek el Ă©n is a Filiszteusokkal! És nagy erõvel megrándĂtotta [az oszlopokat,] Ă©s rászakadt a ház a fejedelmekre Ă©s az egĂ©sz nĂ©pre, mely abban volt, Ăşgy hogy többet megölt halálával, mint a mennyit megölt Ă©letĂ©ben.
16:31 És lementek az õ testvĂ©rei Ă©s atyjának egĂ©sz háza, Ă©s elvivĂ©k õt, Ă©s hazatĂ©rvĂ©n, eltemettĂ©k CzĂłra Ă©s Estháol között, atyjának, Manoahnak sĂrjába, minekutána hĂşsz esztendeig ĂtĂ©lte az Izráelt.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase