9:1 És elméne Abimélek, a Jerubbaál fia Sikembe, az õ anyjának atyjafiaihoz, és beszélt velök, valamint az õ anyja atyjának egész nemzetségével, mondván:
9:2 Mondjátok meg, kérlek, Sikem minden férfiának hallatára, melyik jobb néktek, hogy hetven férfiú uralkodjék-é rajtatok, Jerubbaálnak minden fia, [vagy] pedig [csak] egy ember uralkodjék felettetek? És emlékezzetek meg [arról], hogy én a ti csontotok és a ti testetek vagyok.
9:3 És elmondották anyjának testvĂ©rei rĂłla mind e beszĂ©deket Sikem minden fĂ©rfiainak fĂĽle hallatára, Ă©s AbimĂ©lek felĂ© hajlott az õ szĂvök, mert azt mondák: Atyánkfia õ!
9:4 És adának néki hetven ezüst [pénzt] a Baál-Beritnek házából, és ezzel [holmi] henyélõ és hiábavaló embereket fogadott magának Abimélek, a kik õt követék.
9:5 És elméne atyjának házához Ofrába, és megölé testvéreit, Jerubbaál fiait, a hetven férfiút egy kövön, és csak Jóthám maradt meg, Jerubbaálnak legkisebb fia, mert ez elrejtõzött.
9:6 És összegyülekezék Sikemnek egész polgársága, és Millónak egész háza, és elmenének és királylyá választák Abiméleket az alatt a magas tölgy alatt, a mely Sikemben [áll.]
9:7 Mikor pedig [ezt] elbeszĂ©ltĂ©k vala JĂłthámnak, elment Ă©s megállott a Garizim hegy tetejĂ©n, Ă©s nagy felszĂłval kiálta, [Ă©s Ăgy] szĂłla hozzájuk: Hallgassatok rám, Sikem fĂ©rfiai, hogy reátok is hallgasson az Isten!
9:8 [Egyszer] elmenvén elmentek a fák, hogy királyt válaszszanak magoknak, és mondának az olajfának: Uralkodjál felettünk!
9:9 De az olajfa [Ăgy] felelt nĂ©kik: Elhagyjam az Ă©n kövĂ©rsĂ©gemet, a melylyel tisztelnek Istent Ă©s embereket, Ă©s elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett?
9:10 Akkor a fügefának szólottak a fák: Jer el te, [és] uralkodjál rajtunk!
9:11 De a fügefa [is] azt mondta nékik: Elhagyjam-é édességemet és jó gyümölcseimet, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett?
9:12 Azután a szõlõtõnek mondák a fák: Jer el te, uralkodjál rajtunk.
9:13 Azonban a szõlõtõ [is] azt mondta nĂ©kik: Elhagyjam-Ă© mustomat, a mely isteneket Ă©s embereket vidámĂt, Ă©s elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett?
9:14 Mondának végre a fák mindnyájan a galagonyabokornak: Jer el te, uralkodjál mi rajtunk.
9:15 És monda a galagonyabokor a fáknak: Ha igazán királylyá kentek engem magatok felett, jõjjetek el, nyugodjatok az én árnyékomban: [de] hogyha nem, jõjjön tûz ki a galagonyabokorból, és égesse meg a Libanonnak czédrusait.
9:16 Hát ti is most igazán és becsületesen cselekedtetek-é, hogy Abiméleket tettétek királylyá, és jól cselekedtetek-é Jerubbaállal és házanépével, és úgy bántatok-é vele, a mint megérdemelte?
9:17 Mert érettetek harczolt atyám, és még életével [is] semmit nem gondolván, mentett meg titeket a Midiánnak kezébõl.
9:18 Ti pedig most felkeltetek az én atyámnak háza ellen, és megöltétek gyermekeit, hetven férfiút egy kövön, és királylyá választottátok Sikem férfiai felett Abiméleket, az õ szolgálójának fiát, mert atyátokfia!
9:19 Ha igazán és becsületesen cselekedtetek Jerubbaállal és az õ házával a mai napon, örüljetek Abiméleknek, és örüljön õ is néktek;
9:20 De hogyha nem, jõjjön tûz ki Abimélekbõl, és emészsze meg Sikem férfiait és Milló házát, és származzék tûz Sikem férfiaiból és Milló házából, és emészsze meg Abiméleket!
9:21 És elfutott Jóthám, és elmenekült, és elment Beérbe az õ atyjafia, Abimélek elõl, és ott telepedett meg.
9:22 Mikor pedig uralkodék Abimélek Izráel felett három esztendeig:
9:23 Egy gonosz lelket bocsátott Isten Abimélek és Sikem férfiai közé, és pártot ütöttek Sikem férfiai Abimélek ellen,
9:24 Hogy eljõjjön a Jerubbaál hetven fián elkövetett kegyetlensĂ©g [bĂĽntetĂ©se,] Ă©s szálljon az õ vĂ©rök AbimĂ©lekre, testvĂ©rökre, a ki megölte õket, Ă©s Sikem fĂ©rfiaira, a kik az õ kezeit megerõsĂtettĂ©k, hogy megölje az õ atyjafiait.
9:25 És lest vetének néki a Sikem férfiai a hegyeknek tetején, és kiraboltak mindenkit, a ki elment mellettök az úton, mely dolgot megmondák Abiméleknek.
9:26 És eljött Gaál, Ebed fia Ă©s az õ atyjafiai, Ă©s bementek Sikembe, Ă©s bĂzának õ hozzá Sikem fĂ©rfiai.
9:27 Annyira, hogy kimenvén a mezõre, leszüretelték szõlõiket, [mindjárt] ki is taposták, és örömünnepet ültek, és bementek az õ istenöknek házába, és ettek és ittak, és szidalmazták Abiméleket.
9:28 És monda Gaál, Ebed fia: Kicsoda Abimélek és kicsoda Sekem, hogy szolgáljunk néki? Nem Jerubbaál fia-é õ, és [nem] Zebul-é az õ kormányzója? Ti szolgáljátok Hámornak, Sekem atyjának férfiait; de miért szolgálnánk mi?
9:29 Csak volna az Ă©n kezemben e nĂ©p, [majd] elĂ»znĂ©m AbimĂ©leket. És monda AbimĂ©leknek: Ă–regbĂtsd meg seregedet, Ă©s jõjj ki!
9:30 Mikor pedig meghallotta Zebul, a városnak kormányzója, Gaálnak, az Ebed fiának beszédit, nagy haragra gyulladt,
9:31 És követeket kĂĽldött AbimĂ©lekhez Thormába, [ezt] izenvĂ©n: ĂŤmĂ© Gaál, az Ebed fia Ă©s az õ testvĂ©rei Sikembe jöttek, Ă©s fellázĂtják a várost te ellened.
9:32 Most azért készülj fel éjszaka, te és a te néped, mely veled van, és állj lesbe a mezõn.
9:33 És reggel, napfelköltekor korán kelj fel, és törj a városra, és mikor õ és az õ népe kivonul ellened: cselekedjél vele a szerint, a mint akarod.
9:34 És felkelt Abimélek és az egész nép, a mely vele volt, éjszaka, és lesbe állottak Sikem ellen négy csapatban.
9:35 És kijött Gaál, az Ebed fia Ă©s megállott a város kapujának nyĂlásában. És felkelt AbimĂ©lek is, meg a nĂ©p is, mely vele volt, a lesbõl.
9:36 És a mint meglátta Gaál a csapatot, monda Zebulnak: Ímé nép jõ alá a hegyeknek tetejérõl. Zebul pedig monda néki: A hegyek árnyékát nézed férfiaknak.
9:37 De Gaál [csak] folytatta beszédét, és monda: Ímé [egy másik] csapat meg az ország közepébõl jõ alá; a [harmadik] csapat pedig a jós-tölgyfa útján jõ.
9:38 Ekkor monda nĂ©ki Zebul: Hol van most szád, melylyel mondád: Kicsoda AbimĂ©lek, hogy szolgáljunk nĂ©ki? Nem ez a nĂ©p-Ă© az, a melyet kisebbĂtettĂ©l? No, most vonulj ki ellene, Ă©s harczolj vele.
9:39 És kivonult Gaál Sikem polgárainak élén, és megütközött Abimélekkel.
9:40 De AbimĂ©lek megfutamĂtotta, Ăşgy hogy elmenekĂĽlt elõle, Ă©s sok sebesĂĽlt elesett a kapu bejáratáig.
9:41 Abimélek pedig Arumában maradt, és Zebul elûzte Gaált és atyjafiait, hogy ne lakjanak Sikemben.
9:42 És lõn, hogy másnap kiméne a nép a mezõre, és megmondák Abiméleknek.
9:43 És az vette az õ nĂ©pĂ©t, Ă©s három csapatra osztotta el, Ă©s lesbe állott a mezõn; Ă©s látta, hogy ĂmĂ© a nĂ©p jõ ki a városbĂłl. Rájok támadt, Ă©s megverte õket.
9:44 És Abimélek és az a csapat, a mely vele volt, megtámadta és megszállotta a város kapuját; [a másik] két csapat pedig megtámadta mind a mezõn levõket, és megverte õket.
9:45 És AbimĂ©lek egĂ©sz nap vĂvta a várost, mĂgnem bevette a várost, Ă©s a nĂ©pet, mely benne volt, leölte: a várost pedig lerombolta, Ă©s behintĂ© azt sĂłval.
9:46 Mikor pedig [ezt] meghallották Sikem tornyának minden férfiai, az El- Berith [isten] házának várába mentek.
9:47 És mikor Abiméleknek elmondották, hogy Sikem tornyának minden férfiai [ott] gyûltek össze:
9:48 Felment Abimélek a Sálmon hegyére, õ és az egész nép, mely vele volt, és fejszét vett kezébe, és faágakat vágott le, és azokat felszedte, és vállára rakta, és monda a népnek, a mely vele volt: A mit láttatok, hogy cselekedtem, ti is azt tegyétek gyorsan, mint én.
9:49 Erre az egész népbõl kiki vágott magának ágakat, és követték Abiméleket, és lerakták [a fát] a vár körül, és tûzzel rájuk gyujtották a várat, úgy hogy meghaltak a Sikem tornyának minden férfiai, közel ezer férfi és asszony.
9:50 Abimélek pedig elment Thébesbe, és táborba szállott Thébes ellen, és bevette azt.
9:51 De egy erõs torony volt a város közepén, és oda menekült minden férfi és asszony, és a városnak minden lakosa; [ezt] magukra zárták, és a toronynak padlására mentek fel.
9:52 És Abimélek oda ment a toronyig, és ostrom alá vette azt, és egészen a torony ajtajáig közeledett, hogy azt tûzzel égesse fel.
9:53 Akkor egy asszony egy malomkõdarabot gördĂtett le AbimĂ©lek fejĂ©re, Ă©s bezĂşzta koponyáját.
9:54 Ki mindjárt oda hĂvta fegyverhordozĂł aprĂłdját, Ă©s monda nĂ©ki: Vond ki kardodat, Ă©s ölj meg engem, hogy ne mondják felõlem: Asszony ölte meg õt! És keresztĂĽlszĂşrta õt az aprĂłd, Ă©s meghalt.
9:55 Mikor pedig az Izráel férfiai látták, hogy Abimélek meghalt, kiki visszatért a maga helyére.
9:56 Így fizetett meg Isten Abiméleknek azért a gonoszságért, melyet atyja ellen elkövetett, hogy megölte hetven testvérét.
9:57 És a Sikem fĂ©rfiainak fejĂ©re is visszahárĂtott Isten minden rosszat, Ă©s reájuk szállott JĂłthámnak, a Jerubbaál fiának átka.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase