16:1 Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok.
16:2 A gyülekezetekbõl kirekesztenek titeket; sõt jön idõ, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik.
16:3 És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem.
16:4 Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljõ az az idõ, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettõl fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék.
16:5 Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tõlem közületek: Hová mégy?
16:6 Hanem, mivelhogy ezeket beszĂ©ltem nĂ©ktek, a szomorĂşság eltöltötte a szĂveteket.
16:7 De Ă©n az igazat mondom nĂ©ktek: Jobb nĂ©ktek, hogy Ă©n elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jõ el hozzátok a VĂgasztalĂł: ha pedig elmegyek, elkĂĽldöm azt ti hozzátok.
16:8 És az, mikor eljõ, megfeddi a világot bĂ»n, igazság Ă©s ĂtĂ©let tekintetĂ©ben:
16:9 Bûn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem;
16:10 És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem;
16:11 ĂŤtĂ©let tekintetĂ©ben pedig, hogy e világnak fejedelme megĂtĂ©ltetett.
16:12 Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.
16:13 De mikor eljõ amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem õ magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendõket megjelenti néktek.
16:14 Az engem dicsõĂt majd, mert az enyĂ©mbõl vesz, Ă©s megjelenti nĂ©ktek.
16:15 Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémbõl vesz, és megjelenti néktek.
16:16 Egy kevés [idõ,] és nem láttok engem; és ismét egy kevés [idõ,] és megláttok majd engem: mert én az Atyához megyek.
16:17 Mondának azĂ©rt az õ tanĂtványai közĂĽl egymásnak: Mi az, a mit nĂ©kĂĽnk mond: Egy kevĂ©s [idõ,] Ă©s nem láttok engem; Ă©s ismĂ©t egy kevĂ©s [idõ,] Ă©s megláttok majd engem; Ă©s: mert Ă©n az Atyához megyek?
16:18 Mondának azért: Mi az a kevés [idõ,] a mirõl szól? Nem tudjuk, mit mond.
16:19 Megérté azért Jézus, hogy õt akarnák megkérdezni, és monda nékik: Arról tudakozzátok-é egymást, hogy azt mondám: Egy kevés [idõ,] és nem láttok engem; és ismét egy kevés [idõ,] és megláttok majd engem?
16:20 Bizony, bizony mondom nĂ©ktek, hogy sĂrtok Ă©s jajgattok ti, a világ pedig örĂĽl: ti szomorkodtok, hanem a ti szomorĂşságtok örömre fordul.
16:21 Az asszony mikor szĂ»l, szomorĂşságban van, mert eljött az õ Ăłrája: de mikor megszĂ»li az õ gyermekĂ©t, nem emlĂ©kezik többĂ© a kĂnra az öröm miatt, hogy ember szĂĽletett e világra.
16:22 Ti is azĂ©rt most ugyan szomorĂşságban vagytok, de ismĂ©t meglátlak majd titeket, Ă©s örĂĽlni fog a ti szĂvetek, Ă©s senki el nem veszi tõletek a ti örömeteket.
16:23 És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmirõl. Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.
16:24 Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.
16:25 Ezeket példázatokban mondottam néktek; de eljõ az idõ, mikor nem példázatokban beszélek majd néktek, hanem nyiltan beszélek néktek az Atyáról.
16:26 Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem mondom néktek, hogy én kérni fogom az Atyát ti érettetek;
16:27 Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentõl jöttem ki.
16:28 Kijöttem az Atyától, és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához.
16:29 Mondának nĂ©ki az õ tanĂtványai: ĂŤmĂ©, most nyiltan beszĂ©lsz Ă©s semmi pĂ©ldázatot nem mondasz.
16:30 Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki téged megkérdezzen: errõl hiszszük, hogy az Istentõl jöttél ki.
16:31 Felele nékik Jézus: Most hiszitek?
16:32 Ímé eljõ az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok kiki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok; de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.
16:33 AzĂ©rt beszĂ©ltem ezeket nĂ©ktek, hogy bĂ©kessĂ©getek legyen Ă©n bennem. E világon nyomorĂşságtok lĂ©szen; de bĂzzatok: Ă©s meggyõztem a világot.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase