1:1 Jojakim, Júda királya uralkodásának harmadik esztendejében jöve Nabukodonozor, a babiloni király Jeruzsálemre, és megszállá azt.
1:2 És kezébe adá az Úr Jojakimot, a Júda királyát, és az Isten háza edényeinek egy részét; és vivé azokat Sineár földére, az õ istenének házába, és az edényeket bevivé az õ istenének kincsesházába.
1:3 És mondá a király Aspenáznak, az udvarmesterek fejedelmének, hogy hozzon az Izráel fiai közül és királyi magból való s elõkelõ származású ifjakat,
1:4 A kikben semmi fogyatkozás nincsen, hanem a kik ábrázatra nĂ©zve szĂ©pek, minden bölcsesĂ©gre eszesek, Ă©s ismeretekkel bĂrnak Ă©s Ă©rtenek a tudományokhoz, Ă©s a kik alkalmatosak legyenek arra, hogy álljanak a király palotájában; Ă©s tanĂtsák meg azokat a Káldeusok Ărására Ă©s nyelvĂ©re.
1:5 És rendele nĂ©kik a király mindennapi szĂĽksĂ©gletĂĽl a királyi Ă©telbõl Ă©s a borbĂłl, melybõl õ iszik vala, hogy Ăgy nevelje õket három esztendeig, Ă©s azután álljanak a király elõtt.
1:6 Valának pedig ezek között a Júda fiai közül: Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás.
1:7 És az udvarmesterek fejedelme neveket ada nékik; tudniillik elnevezé Dánielt Baltazárnak, Ananiást Sidráknak, Misáelt Misáknak, Azariást Abednegónak.
1:8 De Dániel eltökĂ©lĂ© az õ szĂvĂ©ben, hogy nem fertõzteti meg magát a király Ă©telĂ©vel Ă©s a borral, a melybõl az iszik vala, Ă©s kĂ©rĂ© az udvarmesterek fejedelmĂ©t, hogy ne kelljen magát megfertõztetnie.
1:9 És az Isten kegyelemre és irgalomra [méltóvá] tevé Dánielt az udvarmesterek fejedelme elõtt;
1:10 És mondá az udvarmesterek fejedelme Dánielnek: FĂ©lek Ă©n az Ă©n uramtĂłl, a királytĂłl, a ki megrendelte a ti Ă©teleteket Ă©s italotokat; minek lássa, hogy a ti orczátok hitványabb amaz ifjakĂ©nál, a kik egykorĂşak veletek? Ă©s Ăgy bĂ»nbe kevernĂ©tek az Ă©n fejemet a királynál.
1:11 És mondá Dániel a felĂĽgyelõnek, a kire az udvarmesterek fejedelme bĂzta vala Dánielt, Ananiást, Misáelt Ă©s Azariást:
1:12 TĂ©gy prĂłbát, kĂ©rlek, a te szolgáiddal tĂz napig, Ă©s adjanak nĂ©kĂĽnk zöldsĂ©gfĂ©lĂ©ket, hogy azt egyĂĽnk, Ă©s vizet, hogy azt igyunk.
1:13 Azután mutassák meg néked a mi ábrázatunkat és amaz ifjak ábrázatát, a kik a király ételével élnek, és a szerint cselekedjél majd a te szolgáiddal.
1:14 És engede nĂ©kik ebben a dologban, Ă©s prĂłbát tõn velĂĽk tĂz napig.
1:15 És tĂz nap mulva szebbnek látszĂ©k az õ ábrázatuk, Ă©s testben kövĂ©rebbek valának mindazoknál az ifjaknál, a kik a király Ă©telĂ©vel Ă©lnek vala.
1:16 Elvevé azért a felügyelõ az õ ételöket és az õ italokul rendelt bort, és ad vala nékik zöldségféléket.
1:17 És ada az Isten ennek a nĂ©gy gyermeknek tudományt, minden Ărásban valĂł Ă©rtelmet Ă©s bölcsesĂ©get; Dániel pedig Ă©rtett mindenfĂ©le látomáshoz Ă©s álmokhoz [is.]
1:18 Miután pedig elmúlt az idõ, a mikorra meghagyta vala a király, hogy [eléje] vigyék õket, bevivé õket az udvarmesterek fejedelme Nabukodonozor elé.
1:19 És szóla velök a király, és mindnyájok között sem találtaték olyan, mint Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás, és állának a király elõtt.
1:20 És minden bölcs Ă©s Ă©rtelmes dologban, a mely felõl a király tõlök tudakozĂłdĂ©k, tĂzszerte okosabbaknak találá õket mindazoknál az ĂrástudĂłknál Ă©s varázslĂłknál, a kik egĂ©sz országában valának.
1:21 És [ott] vala Dániel a Cyrus király elsõ esztendejéig.
Created with HTMLCompiler by BibleDatabase