Main Index: Hungarian Bible

Jób 27

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42]

27:1 Jób pedig folytatá az õ beszédét, monda:

27:2 Él az Isten, a ki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, a ki keserûséggel illette az én lelkemet,

27:3 Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;

27:4 Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!

27:5 Távol legyen tõlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.

27:6 Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem.

27:7 Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz, és a ki ellenem támad, mint az álnok.

27:8 Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az õ lelkét?

27:9 Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljõ a nyomorúság reá?

27:10 Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent?

27:11 Megtanítlak benneteket Isten dolgaira; a mik a Mindenhatónál vannak, nem titkolom el.

27:12 Ímé, ti is mindnyájan látjátok: miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?!

27:13 Ez a gonosz embernek osztályrésze Istentõl, és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, a melyet elvesznek:

27:14 Ha megsokasulnak is az õ fiai, a kardnak [sokasulnak meg,] és az õ magzatai nem lakhatnak jól kenyérrel sem.

27:15 Az õ maradékai dögvész miatt temettetnek el, és az õ özvegyeik meg sem siratják.

27:16 Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat:

27:17 Összeszerezheti [ugyan,] de az igaz ruházza magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.

27:18 Házát pók módjára építette föl, és olyanná, mint a csõsz-csinálta kunyhó.

27:19 Gazdagon fekszik le, mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit és semmije sincsen.

27:20 Meglepi õt, mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar.

27:21 Felkapja õt a keleti szél és elviszi, elragadja õt helyérõl.

27:22 [Nyilakat] szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elõl.

27:23 Csapkodják felette kezeiket, és kisüvöltik õt az õ lakhelyébõl.