Main Index: Hungarian Bible

Jób 14

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42]

14:1 Az asszonytól született ember rövid életû és háborúságokkal bõvelkedõ.

14:2 Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.

14:3 Még az ilyen ellen is felnyitod-é szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-é engem?

14:4 Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.

14:5 Nincsenek-é meghatározva napjai? Az õ hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át.

14:6 Fordulj el azért tõle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjában annyi öröme, mint egy béresnek.

14:7 Mert a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az õ hajtásai el nem fogynak.

14:8 Még ha megaggodik is a földben a gyökere, és ha elhal is a porban törzsöke:

14:9 A víznek illatától kifakad, ágakat hajt, mint a csemete.

14:10 De ha a férfi meghal és elterül; ha az ember kimúlik, hol van õ?

14:11 Mint a víz kiapad a tóból, a patak elapad, kiszárad:

14:12 Úgy fekszik le az ember és nem kél fel; az egek elmúlásáig sem ébrednek, nem költetnek föl az õ álmukból.

14:13 Vajha engem a holtak országában tartanál; rejtegetnél engemet addig, a míg elmúlik a te haragod; határt vetnél nékem, azután megemlékeznél rólam!

14:14 Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é? [Akkor] az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom.

14:15 Szólítanál és én felelnék néked, kivánkoznál a te kezednek alkotása után.

14:16 De most számlálgatod az én lépéseimet, és nem nézed el az én vétkeimet!

14:17 Gonoszságom egy csomóba van lepecsételve, és hozzáadod bûneimhez.

14:18 Még a hegy is szétomlik, ha eldõl; a szikla is elmozdul helyérõl;

14:19 A köveket lekoptatja a víz, a földet elsodorja annak árja: az ember reménységét is úgy teszed semmivé.

14:20 Hatalmaskodol rajta szüntelen és õ elmegy; megváltoztatván az arczát, úgy bocsátod el õt.

14:21 Ha tisztesség éri is fiait, nem tudja; ha megszégyenülnek, nem törõdik velök.

14:22 Csak õmagáért fáj még a teste, és a lelke is õmagáért kesereg.